A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

CZOMBA GÁBOR: A Tisza Tokaj–Komoró közötti szabályozásának szerepe a védművek kiépítése és a hajózás szempontjából

és nehezen elvégezhető munka. A már meglévő művek tönkremenetele azért is k

;"!önösen veszélyes, msrt a szakaszon 15 olyan ttltésközeli mederszakasz van, ahol a tönkremenetel közvetlenül veszélyeztetné az árvízvédelmi töltés védképességét. 2.1. A szabályozás ütemezése A megvalósítás ütemezésénél figyelemmel kellett lenni az egyes szakaszok állapotára. így előbb a Dombrád feletti átmeneti jellegű gázlős szakaszokat kell felszámolni, ezután következhet a Dombrád alatti szélesedési és mélységcsökkenési folyamat megállítása, illetve megfordítása, végül a kanyarok ívének korrigálása, rendezése. Eddig két rövidebb szakasz rendezése megoldódott. Az egyik a Dombrád-Tiszatelek közötti 8 km-es szakasz, melyet még 1968-74. között szabályozott az igazgatóság a kialakult veszélyes gázlók és jégveszélyes kanyarok rendezése érdekében. A megépült művek - kevés kivétellel - jól ellátják feladatukat, a szakasz rendezettnek tekinthető. Az azóta eltelt időben relatíve kevés fenntartást igényeltek, s ezekre is elsősorban a nagyobb jeges árvizek kártételei után volt szükség (pl. 1985.). A másik a Tokaj-Komoró I. ütem beruházási program keretében 1979-85. között megvalósult Balsa-vencsellői 6 km-es szakasz. A beruházás célja itt is egy rendkívül kedvezőtlen vonalazásű jégveszélyes szakasz rendezése volt a régi felrobbantott balsai vasúti híd térségében. 1986-ban Tokaj-Komoró II. ütem beruházás néven indult meg a Dombrád-Komoró közötti Tisza-szakasz szabályozása. Ennek célja, hogy az árvízvédelmi töltés közelében a meder és partoldal megfelelő védelmet kapjon, javuljanak a víz és a jéglevonulási viszonyok, megszűnjön a medervándorlás és a káros feliszapolódás, s ezekkel együtt javuljanak a hajózási lehetőségek. A kanyarulati viszonyok jelentős javítását csak költséges mederátvágással lehetett volna biztosítani, így ezt nem tűztük ki célul. A szabályozási művek tervezésében ezen a szakaszon minőségi változás következett be azáltal, hogy a művek helyét, méreteit, kialakítását kismintavizsgálattal határozta meg a VITUKI Hidrológiai Intézete a nicki kismintakísérleti telepen. - 2o9 -