A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

EIBEN ENDRE–FAZEKAS LÁSZLÓ: A klasszikus folyószabályozási tervezési és kivitelezési feladatok végrehajtása a Felső-Tisza és a Szamos mederátvágási munkáinál

slyvonalára, hanem a domború part felöli harmadoló vonalra kellett illeszteni annak érdekében, hogy a meder mindkét oldala közel egyszerre érié el tervezett helyét, ugyanis a homorú part eróziója lényegesen gyor- ,mint a domborúé. A tervezett homorú part vonalára terméskő depónia került az esetleges túlfejlődés megelőzésére, tekintettel a laza talajra és a csatlakozó mederszakaszok rég nem kielégítő - tervezettől eltérő - szélességi és kanyarulati viszonyaira. A vezérárok fenékszélessége 20 m, mindkét oldali rézsűje 1:1 hajlású,fenékmagassága a tervezett fenék felett 1,0 m volt, amit teljes egészében gépekkel termelt ki a vízügyi igazgatóság. A vezérárok földtömege kereken 100 ezer m3, a teljes új mederszakasz 1/5-e volt. Az átvágott hurok áttöltésére az új meder kedvező kialakítása miatt nem volt szükség és 1 év alatt a régi meder felső vége teljesen feliszapolódott, az új mederszakasz pedig elérte a tervezett méretét. Meg kell jegyezni, hogy ebben a gyors eredményben jelentős szerepe volt az 1974-75. évek rendkívül kedvező vízjárásának is, amikor több kisebb árhullám vonult le folyóinkon, amelyek a hullámtérbe nem léptek ki, de a mederképző vízhozamot elérték. Az új rreders?akasz megtartása érdekében rendezni kellett a csatlakozó folyószakaszt is, ahol a korábbi beavatkozások elégtelen volta miatt részben elszélesedett, részben eltorzult vonalú mederszakaszok helyezkedtek el. A szakaszra jellemző mederszélesség kialakítása és a vonalazás javítása érdekében az átvágásban és a csatlakozó mintegy 10 km-es folyószakaszokon öszszesen 7 km hosszú partbiztosítás és 9 db mederalakító sarkantyú épült. A végrehajtott szabályozás hatására a szakaszon az árvíz-, hordalék- és jéglevonulási viszonyok gyökeresen megváltoztak, de javultak a hajózási lehetőségek is, így a munkák a tervezett célt elérték. 2.2. A G rebsei mederátvágás a Szamoson A Szamos torkolatának 1886-88. közötti áthelyezése igen jelentős változást okozott a folyó alsó szakaszának életében. A megváltozott energia- és esésviszonyok miatt az Olcsva község határába eső Gerebse-dűlői kanyar fokozatosan túlfejlödött, hossza mintegy 2,5 km-t növekedett és az 1970-es évek elején r;ár a spontán lefűződés veszélye fenyegette, annyira elkeskenyedett - 2o3 -