A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

MEHRLI PÉTER főelőadása: A KÖRNYEZETBARÁT FOLYÓSZABÁLYOZÁS

A folyószabályozási tervezésnél kiemelten kell kezelni a tájvédelmi körezetek védelmét. A gemenci hullámtéri vadrezervátum kezelése és fenntartása azt bizonyítja, hogy megfelelő gondossággal a rendkívül értékes növény - és állatállomány károsítása nélkül is módot lehet találni a megfelelő szabályozásra, és lehetőséget lehet adni a nagyközönségnek is, hogy a területet kulturált körülmények között látogassa. A szabályozás során a folyók természetes vonalazását és a természetes partvonalakat - amennyire lehetséges - meg kell tartani, a tulkotrásokat nem szabad megengedni. Azokon a szakaszokon ahol a nem kívánatos hatások már bekövetkeztek, az utólagos korrekciók végr^najtása a természethez közelítés a jövő fontos feladata. A kotrásokat szükség esetén korlátozni, illetve meg kell tiltani. Kerülni kell a mederátmetszéssel történő szabályozást. Esetenként kisebb folyóknál meg kell vizsgálni a vízfolyásoknál már alkalmazott módszer folyószabályozási alkalmazását is. Ez az uj mederben csak a mederképző vízhozamok feletti, illetve az árvízi vízhozamok átvezetését tervezi. Folyamatosan kell végezni a medrek tisztogatását, a beszakadt fák eltávolítását. A szabályozással meg kell őrizni a víz biológiai egyensúlyát, törekedni kell a vizi életfeltételek, a táj minőségének fenntartására. A tervezési folyamat csak akkor lehet sikeres, ha annak folyamán szükség szerint limnológus, ökológus, tájrendező munkáját is igénybe veszik. A partok védelménél a természetes anyagok alkalmazása vált be a legjobban. A terméskő és az élő növényzet kombinált alkalmazása felel meg a komplex igényeknek a legjobban. A fűzrőzsét csak ott alkalmazzák, ahol ez gazdaságos, ill. feltétlenül szükséges. Ahhoz, hogy eldönthessük, hogy a környezeti feltételeknek megfelelő kialakítású szabályozás valóban megvalósitható-e, a meder állandósul-e, illetve a szabályozás során létrejövő hatások mit eredményeznek, a legmegbízhatóbb információkat a hidraulikus mozgómedrü kisminta kísérletek szolgáltatják. Előfordulhat, hogy a környezetvédelem igényei a jelenleg ismert és alkalmazott folyószabályozási módszerekkel nem, vagy csak nagyon költséges beavatkozással elégíthetők ki (pl. holtágak frissvíz ellátása, kétoldali vizműkutak zavartalan vizének biztosítása). Ilyen, esetekben meg kell vizsgálni az igények reális kielégítésének lehetőségét és meg kell találni az érdekek kielégítésének helyes sorrendjét. A természetbarát folyószabályozás nem csupán a kisebbség etikai igénye. Egy folyó strukturális sokszínűsége a garanciája annak, hogy fajtagazdag és ezért - 197 -