A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

MEHRLI PÉTER főelőadása: A KÖRNYEZETBARÁT FOLYÓSZABÁLYOZÁS

stabil életközösség biocönózis alakuljon ki, illetve legyen jelen. Ennek a hatását természetesen nehéz értékelni, ezért a különböző érdekellentéteket csak kompromisszumra való készséggel lehet megoldani. A folyószabályozási beavatkozások ki kell elégítsék a célszerűség, a gazdaságosság, takarékosság elvét is. Hazai pédák is bizonyítják, hogy az ökológiai igények figyelembevétele ezekkel az alapelvekkel nincs ellentmondásban. * Különösen a folyami kotrások helyének kijelölésénél szükséges a várható hatások vizsgálata és az érdekek,célkitűzésének egyetetése. Ehhez azonban elengedhetetlen a parti vízbázisok védőidomának, védőterületeinek pontos ismerete. Az igényekre, a társadalom gazdasági változásaira tekintettel a folyók szabályozottsági helyzetének és szabályozási terveinek felülvizsgálata alapján az OVH 1986-ban elrendelte az általános szabályozási tervek korszerűsítését, különös tekintettel a holt- és mellékágakkal kapcsolatos hasznosítási igényekre, a partiszűrésü vízbázisok fokozott védelmére és más környezetvédelmi szempontokra. A VITUKI a tervek korszerűsítéséhez 1988. márciusában utmutatót dolgozott ki. A folyószabályozás és a jövő utja egyértelműen a klasszikus célokon tul a környezetvédelem, az üdülés fokozódó igényeinek kielégítése kell, hogy legyen a szakmai vízgazdálkodási, erdő és vadgazdálkodási alapvető követelmények feltétlen biztosítása mellett. Ajánlások Végezetül álljanak itt az MHT 1984. október 29-én tartott szerkesztőségi ülésén elfogadott ajáilások, melyek az előzőek figyelembevételével ma is érvényesek. 1. A folyó- és tószabályozás tervezése során a klasszikus célkitűzések mellett a jövőben is szükséges figyelembe venni az érintett terület környezetvédelmi és tájrendezési követelményeit. 2. A prioritások elsődleges figyelembevétele mellett tudatos érdek egyeztetés is szükséges a tájrendezési szempontok figyelembevételével. 3. Az érdekek egyeztetéséhez szükséges a környezetvédelmi követelmények igények) pontos megfogalmazása. 4. A tervezett szabályozási beavatkozásokat a területrendezési tervekkel egyeztetni, továbbá az érdekelt állami és társadalmi szervekkel ismertetni, indokolni szükséges. I - 198 -