A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

PÉNTEK TIBOR: A Rába magyar–osztrák határszakaszának környezetbarát szabályozása

nál a szabályozandó szakasz feletti és alatti szakaszokat vizsgáljuk. A jól beállt keresztszelvények az A keresztszelvény megválasztásáadott vízfolyásra jellemzők. A természethez hasonló alakú keresztszelvényt tervezzünk, a beállt szakaszon ezek a hidraulikai igényt is kielégítik. A viz hordalékmozgatő ereje többnyii re a rézsülábnál igényel megfelelő biztosítást. Ettől csak az adott vízfolyás mozgómedrü modellkisérle- 3_ bra; Árapasztó clvi vázlat

a te alapján lehet és célszerű eltérni. Változó mederszélességek és vízmélységek kedvezően hatnak a vizben lévő életközösségekre. 20 cm-nél nagyobb vízmélység legyen a kisvízi mederben is. Az összetett rézsüjü, padkás nagyvizi szelvények jól szolgálják a növényzet kialakulását, de a növényzet a lefolyást akadályozza. Ezt a méretezésnél figyelembe kell venni. Jól méretezett összetett szelvényeknél a középviz feletti tartományban a bokrok és a fák már megtarthatók. A fenntartás azonban nem hanyagolhatóel, ennek elhagyása az áramlási viszonyokat rontja, az interaktív áramlások kialakulása nagyban csökkenti a meder emésztőképességét. Az ökológiai állapot megtartásához az asszimetrikus mederszelvény kialakítása kedvező. A mederbővítés lehetőleg egy oldalon történjen. A váltakozva meghagyott eredeti part egyben az asszimetrikus keresztszelvény kialakulását elősegíti. A kanyar domború oldalán lapos rézsüvei segítjük elő a növények megtelepedését, a homorú partokon a biztosítást meredek rézsüvei a középviz magasságáig célszerű kialakítani. A viz feletti rézsű védelmére mérnökbiológiai megoldások kívánatosak. 4. sz. ábra I - 184 -