A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)
PÉNTEK TIBOR: A Rába magyar–osztrák határszakaszának környezetbarát szabályozása
15 1 :2 mm.23m CSíM'« '(^f mírtpHu rézsűlfib biztosítás SZELVFFJ FTÍF/TÉS, PARTON ÚJ nmtmm TELEPÍTÉSE MEGLEVŐ VEGETÁCIÓ FENNMARAD 4. ábra: Egyoldali mederbővítés mintaszelvénye A szabályozási munkák befejeztével a inedorbővitéseknél kiirtott növényzet helyett a tájjellegnek megfelelő fákat, bokrokat telepitsünk. A telepítendő fákat ugy válasszuk, hogy azok magassága és lombkoronája kifejlődött állapotban megfeleljen a beárnyékolandó vizfelületnek. Kanyarokban a támadott part mentén a rézsű felsőbb szakaszán zártan telepítsük a bokrokat és fákat, a domború oldalon a partéltől távolabb. 4. TERMÉSZETBARÁ T SZABÁLYOZÁS TERMÉSZETES MODELLJE A Rába magyar szakaszához csatlakozó, osztrák burgenlandi részén a szabályozást felülről lefelé a hagyományos szabályozási módon kezdték meg. l?B3-ban, amikor a szabályozási terv a környezetvédelmi igényeknek megfelelően átdolgozásra került, hátra volt 6 km-es szakasz, amely a magyar országhatárig terjed. Ennek szabályozásira 19B3-B6. között sor került. A szabályozás alapelve a Rába eredeti medrének megtartása, amelyben a kis- és középvizek folynak le. Az árhullámok levezetése vagy egy oldalra bővített mederben, vagy a kanyarokban árapasztó csatornán történik, melyeknek a kivezető szakaszén fenőkküszöb épül. A bővítésnél egyik oldalon a növényzet megmarad, a bővítés után az új partvonal utólag kap tájba illeszkedő növényzetet. Ily módon a meglévő, gazdag ökológiai érték a folyó ezen szakaszán fennmarad és mind a vízgazdálkodási, mind a környezetvédelmi igények kielégülnek. Az 5. sz. ábrán ennek a szakasznak egy része látható, a kivitelezett állapotnak megfelelően. I - 185 -
