A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

PÉNTEK TIBOR: A Rába magyar–osztrák határszakaszának környezetbarát szabályozása

Utóbbiaknál gondos munkával megteremthető a természet közeli állapot. A szabályozás vonalvezetéséhez a meglévő, beállt szakaszok nyújtanak támpontot. Fő törekvés minél több, természetes partszakasz megtartása. A szabályozási vonal helyes megválasztásánál figyelembe kell venni. - a szabályozási vonal simuljon a szabályozatlan vizfolyás kanyarulataihoz, az átmetszést lehetőleg kerülni kell, - ha a vonalvezetést változtatni kell, vizsgálandó, hogy a táj és ökológiailag értékes részek milyen módon tarthatók fenn, - az egyirányú kanyarok között, de az ellenivek sorában se alakitsunk ki egyenes szakaszokat. A vonalvezetés és a természeti táj megőrzésének kivánatos összehangolását a 2. sz. ábra mutatja. A fenékvonal meglévő állapotának megtartásával elkerülhető a fenéklépcsők, bukók. A folyó természetes állapotban saját maga kialakitja a megfelelő esést, amikor is a vizsebesség és a hordalékmozgás általában egyensúlyban van. Ha a kialakult mederszakasz rossz vizemésztése miatt a nagy vizeket a meglévő meder bővitése nélkül akarjuk vezetni, azokat rövid árapasztók beiktatásával oldjuk meg. 3. sz. ábra holtág természetes állapot terirészettől idegen vonalvezetés — — — természetközeli vonalvezetés i-i —

s részben megtartott mederszakasz, holtág vagy t5 2. ábra: Tájba illeszkedő vonalvezetés elvi vázlata I - 183 -