A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

CSONKI ISTVÁN: A Dunakömlőd–bölcskei I. rendű árvízvédelmi töltés építése

2. A BERUHÁZÁS ELŐKÉSZÍTESS 2.1 Helyszínrajzi vonalvezetés Az árvízvédelmi töltés nyomvonalának kialakítását jelentősen befolyásolta a Duna medervonulata, az öblözet terepviszonyai és a birtokpolitika. A töltés jelenlegi vonalvezetése nem kielégítő, mivel Bölcske sziget és a Dunakömlődi nyilt ártéren összesen 1200 ha mezőgazdasági és erdőgazdasági területen árvízi elöntések és károk keletkeznek dunai nagyvizek esetén. Az 1979-ben készített árvizvédelmi fejlesztési tervben a Madocsai öblözet védelmére három változatot vizsgált meg a Középdunántúli Vizügyi Igazgatóság. Az Országos Vízügyi Hivatal a beruházási program kidolgozásánál az árvizvédelmi fejlesztési tervben szereplő III. számú változatot fogadta el. így a tervezett töltés nyomvonala csak a középső madocsai szakaszon azonos a jelenlegi töltés nyomvonalával. A mentesített ártér a dunakömlődi réven 510 ha-ral, a Bölcskei szigettel 650 ha-ral növekedik. A jelenlegi töltés hossza: 21,200 km, a töltés korrekciók által a tervezett töltés hossza 18.240 km-re csökken. 2.2 A tervezést megelőző vizsgálatok Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság /Baja/, Műszaki Tervezési Osztálya az első beruházási program készítése előtt a fejlesztésre kerülő töltést az alábbi szempontok szerint vizsgálta: - a Duna szabályozási terve szerint a meder a töltéssel érintett szakaszon a balpart felé eltolódik, így megfelelő szélességű hullámtér alakulhat ki, - a töltéskorrekciókból adódóan a hullámtéren lévő mezőgazdasági területek bevédésre kerülnek, I - 162 -