A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

CSONKI ISTVÁN: A Dunakömlőd–bölcskei I. rendű árvízvédelmi töltés építése

- a hullámtéren kevés kivételtől eltekintve végig megtalálható a véderdő. A kiviteli terv készítésekor rendelkezésre állt az árvízvédelmi fejlesztés tanulmányterve. 1971-ben a jelenlegi töltésre mérnökgeológiai vizsgálat készült. 2.3 Számítógéppel segített tervezés Az előkészítő munkák, a beruházási programterv, a kiviteli terv elkészítése több évet vett igénybe. A tervezés egyes fázisaiban problémaként merült fel a hagyományos altalajvizsgálatok és méretezések által meghatározott és kimutatott megoldások magas költségvonzata, esetenként indokolatlan többletköltségek is. Ezen okok miatt szükségessé vált egy gyors, lehetőleg minden igényt kielégítő, hatékony módszer kidolgozása, mely az összes alternatíva /gyakorlatban gazdaságos/ megvizsgálására és összehasonlítására alkalmas. A kézi számítás - Galli László: Árvédelmi földművek állékonysági vizsgálata cimű kiadvány alapján - a nagy adatbázis és a heterogén altalaj miatt szinte megvalósíthatatlan volt. A megoldást egy COM.IODORE-64 illetve PC-10-re írt program-csomag szolgáltatta, mely részlegesen új számítási módszerek és alapok kidolgozására épült. A programfejlesztés során igyekeztünk olyan anyagot összeállítani, amely részletes és pontos, gyors és szelektív vizsgálati lehetőséget biztosít az altalaj állékonysági vizsgálatok és megerősítési módok szempontjából. A magyarországi árvízvédelem terén szerzett gyakorlati tapasztalatok alapvetően meghatározták az elméleti képletek, illetve a méretezési módszerek kiindulási alapjait. A helyes számítási módszerek megítélésénél az alábbi szempontokat vettük figyelembe: 1./ Az árvédelmi gátat nem lehet az alatta fekvő talajtól elkülönítve vizsgálni. Károssá váló szivárgás mind a töltésen, mind az altalajon keresztül megindulhat és I - 163 -