A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

TÓTH SÁNDOR főelőadása: MAGYARORSZÁG ÁRVÍZVÉDELMI HELYZETE, AZ ÁRVÍZVÉDELEM GAZDASÁGOSSÁGA, A MŰVEK VÉDŐKÉPESSÉGÉNEK FENNTARTÁSA, A VÉDEKEZÉSI SZERVEZET ÜTŐKÉPESSÉGÉNEK FOKOZÁSA

rendre elmaradt folyószabályozási munkák a beruházási költségeket 1,3-1,5szörösére növelték. A Fekete-Körö

s jobb parti, közelmúltban befejezett töltéserősítésnél is a folyómeder által alámosott töltésszakaszok korrekciójára volt több helyütt szükség. Az emiatt szükségessé vált többletmunkák a teljes beruházás 20 Vát tették ki. Hasonló példákat lehet említeni a Berettyó, a Tisza és más folyók egyes töltésszakaszai kapcsán is. Sok esetben válik szükségessé leromlott állapotú gátőrházak újjáépítése is. Ez a helyzet azért alakult ki, mert a legszükségesebb karbantartásokra is csak szűkösen elegendő fenntartási keretek állnak rendelkezésre már hosszú évek óta. A Pénzügyminisztérium felkérésére 1982-ben elkészített tanulmány vizsgálta ezt a kérdést. A 19/1980. PM sz. rendelet az állóeszközfenntartási előirányzat kiszámításának mértékét az állóeszköz bruttó értékére vetítve mértékben határozta meg. Az említett tanulmány - meghatározva a művek tervszerű, műszakilag indokolt karbantartási, ill. felújítási feladatait, azok visszatérési idejét, megalapozott költségbecslésre támaszkodva - kimutatta, hogy építményeink fenntartására és felújítására a bruttó állóeszköz érték 3,1 %-ának megfelelő éves fenntartási keret elegendő lenne. A következő, 8. sz. ábr

a szemlélteti e téren a lehetőségek és tények alakulását. A helyzet fentiekben bemutatott alakulása két szempontból is égetően szükségessé teszi, hogy az árvízmentesítési tevékenység gazdaságosságával foglalkozzunk. Egyrészt a nominál-, de különösen reálértékében csökkenő keretek hatékony felhasználásához elengedhetetlen a fejlesztési tervben megállapított sorolás gazdasági számítások alapján történő felülvizsgálata. Másrészt az épp ezen számítások eredményeképp kimutatható gazdasági eredmények képezhetik a legsúlyosabb érveket arra, hogy az árvízvédelem leghatékonyabb és egyben leggazdaságosabb módszere a kellő biztonságra kiépített árvízvédelmi művek rendszere. épület, építmény esetén gép, berendezés, felszerelés esetén jármű esetén 3,5 H/év, 5,0 V/év, 16,0 %/év AZ ÁRVÍZVÉDELEM GAZDASÁGOSSÁGA - 13 -