A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

TÓTH SÁNDOR főelőadása: MAGYARORSZÁG ÁRVÍZVÉDELMI HELYZETE, AZ ÁRVÍZVÉDELEM GAZDASÁGOSSÁGA, A MŰVEK VÉDŐKÉPESSÉGÉNEK FENNTARTÁSA, A VÉDEKEZÉSI SZERVEZET ÜTŐKÉPESSÉGÉNEK FOKOZÁSA

A VGI 1983-ban - megbízásunk alapján - kidolgozta az árvízvédelmi rendszerek fejlesztésének műszaki-gazdasági szempontból is optimális sorolásának elméleti alapjait. A témaviták, illetve főhatósági konzultációk eredményeképpen kialakult végleges módszer alapján 1984-től - a Magyar Hidrológiai Társaság alvállalkozásában - folyik a vizsgálat megvalósítása a Tisza-völgyi ártéri öblözetekben. Ennek keretében felmérik az öblözetekben működő gazdasági alanyok veszélyeztetett nemzeti vagyontárgyait, termelési tevékenységének jellemzőit, a veszélyeztető árhullám magassági és tartóssági paramétereihez rendelve meghatározzák a károsodás, termeléskiesés lehetséges mértékét, a védekezés, mentés-kiürítés naturális és költség-mutatóit. Ezeknek a különböző kárhatásoknak a bekövetkezése az őket kiváltó veszélyeztető árhullámok különböző vízállás-tartományaiban elsősorban a védmű teherbíró képességétől függ, ezért ennek figyelembevételével határozzák meg az árhullámok káresemények szerinti szintrendszerét. Nyilvánvaló, hogy a fejlesztéssel, azaz a teherbíró képesség növelésével a kárhatások valószínű bekövetkezésének vízállás-tartományait a magasabb, s ezért kisebb gyakoriságú vízállások felé jelentős mértékben áthelyezve a fejlesztés után fellépő negatív hatások lényegesen kisebb mértékben terhelik a népgazdaságot. Az eddig már a Tisza-völgyi öblözetek 3/4-ében elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a nagyértékű öblözetekben az éves fajlagos károk a fejlesztéssel a korábbiak akát negyedére csökkenthetők, a fejlesztés népgazdasági eredménye alapján a beruházási költségek akár 2-3 év alatt is, de az esetek túlnyom^-^öfioségében 5-8 éven belül megtérülhetnek. A vizsgálatok adatai azt is bizonyítják, hogy az egyszeri elöntés által a nemzeti vagyontárgyakban és a termelési érték kiesésben okozott károk még a kisebb, gyengébb produkálóképességű öblözetekben is több százmillió forintra rúgnak, általánosságban azonban a mértékegység a milliárd, a legfejlettebb öblözetekben pedig akár több tízmilliárd Ft /10/. Ez is bizonyítja, hogy az árvízvédelmi rendszer fejlesztése fontos, sürgős, a népgazdaságot jól tehermentesítő tevékenység. A gyenge ^édművek miatt esetleg előforduló elöntésekből származó árvízkárok és a biztosan felmerülő igen magas védekezési költség - melyek kiépített védművek esetén lényegesen mérsékeltebbek lehetnének - nagyobb terhet jelentenek ugyanis a tervezett fejlesztéseknél, ráadásul úgy, hogy emellett a védelmi helyzet cseppet sem javul. - 14 -