A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. SZEPESSY JÓZSEF: Tapasztalatok a diszperzív agyagból épült földgátakkal

Végül Mg kell jegyezni, hogy a rózsíin fekvő, néhány dm vastag szűrőréteg azért állja a járatban átmenetileg jelentkező, akár néhány méternyi vizoszlop-nyomást, mert ez a nyomás a homokos réteget egyszerre csak a járat keresztmetszetének i£en kis felületén támadja. A teljes rendszer egyfajta vizéterc. r:tő burkolatként működik, melyben a jóminőségü gyep Cyckérzc'nája szűrőként támasztja a homokos réteget, az pedig a gáttest diszperziv talaját. A rátn:-fkrd^st okozé járstos erózi

ó már leirt Jelensége ellen többféle védelem kínálkozik: - a talaj jó tömörítése legalább 9o, inkább 95 % relativ töiörségre ugy, hogy a talajban másodlagos pórus, vizet vezető hézag ne maradhesson. Ez nem védi a töltéstest felszínét, mert az első fagy uj járatrendszert hoz létro, és önmagában semmiképpen sem ad teljes biztonságot, - a szivárgási ut meghosszabbítása, legalább a vizazintkülönbség lo-szeresére, tebát a töltés-rézsiik el—lapo— sitáaa, cz csak egészen alacsony töltésnél lehetséges, - szivárgó épitése, nely keresztez minden lehetséges Járatot, ÉJ>ülbet függőloges "szivárgó-fal" a gát tengelyében, vagy egyszerűen a mentett- /alvizi/ oldali töltés-rész épülhet megfelelő szemcsés anyagból, - vizzáró fal, vagy membrán épitéfe a gátba. Biztos védelmet csak a teljes gáttestet keresztező szivárgó, ve.gy vizzáró fal jelenthet. Ezek közül a ma ismert anyagokból i szivárgó ad jobb és megbízhatóbb megoldást. A szivárgó vizkivezető elemeit /pl. csöveket/ meg kell épiteni, de a terepen már a vizelvozetéot nem kell megoldani, mert a szivárgás csak esetleges és rövid idejű, olyankor ia minimális mennyiségű. További IcbetScége

k, ha diszperziv talajt kell épitésbes felhasználnii I - 145 -