A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. SZEPESSY JÓZSEF: Tapasztalatok a diszperzív agyagból épült földgátakkal

A talaj m?sz9zés

s

t szakirodalmi adatok szerint 2-k % mésszel. Ez az esetek jelentős részében megszünteti a talaj disrperzitás&t. Sikerrel alkalmazták pl. a gátak külső felületének védelmére. A hazai alkalmazás az eljárás sagas anya-költsége miatt eddig egyik lehetséges e3etbaa sem bizonyult reálisnak, A talajok keverés

e i3 segitett már. Egy konkrét osatbon az anyaggödör rétegzett talajában az egyik /legelőször negviz3gált/ réteg bizonyult mérsékelten diszperzivnek. A kitermelés és a bobordá3 megfelelő technológiájával sikerült ugy keverni a talajt, hogy obből már minden veszély nélkül épül betett bomogén, trapéz-szelvényű gáttost. A talajok oegfolyósodáaa

. A magyar vizépitőket cár a századforduló óta foglalkoztatták az ugynovszott "folyásra hajlamos talaj", vagy "szikföld" problémái. Többen próbálták meghatározni ennek felismerési módszerét, pontosan maj szabni ezen veszélyesnek tekintett talaj felhasználásának korlátait. A már hivatkozott vizsgálatok /Szepeosy, 1933/ szarint a folyásra hajlamos /és pontosan soba meg nem határozott/ tc laj azonos a diszperziv talajjal. Ka azt az agyagtalajt, melynek szemcséi között nincs, vagy csak minimális a vonzt erő — kellő mennyiségű vizzel látjuk el /ehhez rosszul tömi; ritett, vizet szerkezetesen vezető talaj kell/, - és az effektiv földnyomlst felhajtóerővel annyira lecsökkentjük, hogy a talaj duzzadni tud, akkor ez a talaj elvaizti szilárdságát, folyóssá válik. A folyásra hajlamos talajok rendkivül osekély duzzadási nyomása miatt ez olyan nagy felhajtóerőt igényel, ami már maga is majdnem hidraulikus talajtöré3t okoz. Ebből két dolof következik: A diszperziv talaj aszerint erodál a felszinén, vagy válik folyóssá, hogy milyen igénybevételt kap. A megfolyósodás vc szélye elkerülhető, ba felhasználását a fentiek figyelembev telével to. "ezzük: A szivárgási áramkép figyelembevételével I - 146 -