A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

KOVÁCS GÁBOR–IVASKÓ LAJOS: Árvízvédelmi gátak mérnök-geofizikai vizsgálata

A gátak szerkezetének vizsgálatára hossz-és keresztszelvényezéseket végzünk. A hossz-szelvényezést a gátkorona tengelyében végezzük általában 25 m-es lépésközzel. A keresztszelvényeket a földmű hossz-tengelyére merőlegesen a viz és mentett oldalak körömpontjai között, általában 2 m-es lépésközzel, az alapszinttől számitott 10 m-es mélységű behatolásig mérjük. ( 1 . ábra) Wind a kétféle mérést négyelektródás úgynevezett dipol-dipol elrendezéssel végezzük ugy, hogy mélységi beha tolást a tápelektródák (árambevezetők) és mérő-elektródák egymástól való távolságával szabályozzuk (nagy tá volság - mélységi információ). A méréseket hordozható fajlagos elektromos ellenállásmérő műszerrel végezzük. A műszer adó - vevő - energiaforrás együtteséből áll. Az adó kb. 250 W teljesitményü, 4 Hz-es áramgenerátoros megoldású, energiaforrása 12 V-os gépkocsi akkumulátor. A vevő 4 Hz-re szelektiv, digitális voltmérő 0,01 - 2000 mV közötti méréstartománnyal. A geoelektromos mérnökgeofizikai mérések a talaj fajlagos elektromos ellenállás térbeli eloszlásának megmérésén és értelmezésén alapulnak. Az ellenállás térbeli eloszlásának meghatározásához felhasznált fizikai összefüggések vízszintesen rétegzett, oldalirányban végtelen kiterjedésű térre vonatkoznak. A gáttest esetében az sik térből kiemelt helyzetű felületen mérünk. Itt a különböző irányú sikok és ezek találkozási élei mentén torzul az elektromos tér. A torzitóhatás eltávolítására integrál egyenltek megoldásán alapuló matematikai eljárást dolgoztunk ki, amelyet számitógépen I - 129 -