A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

KOVÁCS GÁBOR–IVASKÓ LAJOS: Árvízvédelmi gátak mérnök-geofizikai vizsgálata

programmal valósítottuk meg. A szükséges számításokat I3Í.1 AT kompatibilis professzinális személyi számitógépen végeztük el, FűRTRAIí nyelven irt programmal. A gáttest tértorzitó hatását a ? bára szemlélteti. Itt egy 3,6 egység magas, 3,6 egység koronaszélességű 26 egység talpszélességü, 20°-os rézsűhajlású gát ellenállástorzitó hatását mutatjuk be. A gát 100 ohm ellenállású anyagból épül fel. Ha gát nem torzitaná a teret mindenütt ezt az értéket mérnénk. A torzuló ellenállásteret az azonos ellenállású helyek izovonalaival szemléltetjük, a rézsű oldalába helyezett tápelektróda esetén. Látható a rajzon egy minimum és egy maximum érték, amely különbsége kb. 37 %, amely hatására az értelmezés nehézzé válik, a talaj féleségeket rosszul határozhatjuk meg az ellenállások alapján, valamint hamis alakzatokat értelmezhetünk a keresztszelvényben. B röviden vázolt eljárással a mért ellenállásadatokat megszabadítjuk a torzulásoktól, amelyek azután csak a talajszelvény elektromos tulajdonságait tükrözik. A fajlagos ellenállásadatokból ezután következtetünk a tela jféleségekre és ezek bérbeli helyzetére. A horizontális szelvényezés a képződmények vizszintes és függőleges irányú változásairól ad információt (pl. hol végződik egy réteg, az megállapítható, hogy hogyan - vető, kiékelődés, stb.). 3. AZ ELJÁRÁS BEMUTATÁSA 3.1. Keresztszelvény (Tiszakiirt) 29+397 tkm szelvénynél A 3 ábrán szemléltetjük az 1987-ben Tiszakürt község határában - Tisza balpart 29+397 tkm szelvényben mért - keresztszelvényünket . - 13o -