A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

KOVÁCS GÁBOR–IVASKÓ LAJOS: Árvízvédelmi gátak mérnök-geofizikai vizsgálata

felépítés, azaz a gát hosszirányban ós keresztirányban inhomogén felépítésű, ezt a hozzáépítések - szélesítések - magasítások és a szakaszos épités okozták, ännek a szerkezetes felépítésnek fúrásos, vagy más roncsolásos (pl. töltésátvágásos) vizsgálata időigényes ás költséges beavatkozás. A geoelektromos mérések a köz vetett talajfeltárási módszerek közé tartoznak. A közvetett feltárási módszeredre jellemző, hogy a vizsgá lar.dó terület jellemzőit nem fúrással, hanem valami lyen fizikai paraméter mérésével határozzák meg, a geoelektromos méréseknél a talaj fajlagos villamos ellenállásából határozzák meg a terület íelépitését. A geofizikában a kőzetek ellenállását ohm dimenzióban mérik, ez számszerűleg egy köbméter térfogatú kőzet villamos ellenállásának felel meg, ha oz elektromosáram a kocka két szemközti lapjára merőlegesen folyik. A kőzetek elektromos ellenállása lényegében három tényező tői függ: - a kőzet porozitásától és a pórustár folyadék telítettségé tői , - a telitő folyadék villamos ellenállásától (a folyadék sókoncentrációjától), - a kőzet ásványi összetételétől, alaki-szerkezeti tulajdonságától . Az árvízvédelmi gátak vizsgálatára az úgynevezett hor

izon tál Is ellenállás-szelvény ezéa

i módszert (röviden: HESz) használjuk. A horizontális ellenállás-szelvényezés négy felszíni elektródával végrehajtott ellenállás mérési módszer. Pajlagoa ellenállás értékét a talajba betáplált áram 03 a talajban létrejött feszültségkülönbség hányadosa, valamint az elektródák geometriai helyzetétől függő tényező szorzata határozza meg. ( 1, ábra) I - 128 -