A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)
TÓTH SÁNDOR főelőadása: MAGYARORSZÁG ÁRVÍZVÉDELMI HELYZETE, AZ ÁRVÍZVÉDELEM GAZDASÁGOSSÁGA, A MŰVEK VÉDŐKÉPESSÉGÉNEK FENNTARTÁSA, A VÉDEKEZÉSI SZERVEZET ÜTŐKÉPESSÉGÉNEK FOKOZÁSA
sorban települések körtöltéssel való - védelmére. A fejlesztési terv a teljes kiépítést eredetileg 2000-re irányozta elő, mintegy 50 millió itt földmunkával. A még előírt méretre ki nem épült töltésszakaszok fejlesztési sorrendjét úgy határozták meg, hogy: - elsősorban a nagy kiterjedésű, sűrű településhálózatú, jelentős termelési értéket produkáló öblözetek védvonalai épüljenek ki a szükséges méretre; - ezen belül azok a védvonalak élvezzenek elsőbbséget, ahol a jelenlegi kiépítettség az előírthoz képest a legkisebb, és a veszélyeztetettség - beleértve a folyó árvízszintjét és árvízhozamát - a legnagyobb; - az országhatárt alkotó, vagy metsző folyók védvonalai lehetőleg a szomszédos országok fejlesztési ütemével egyezően érjék el az előírt biztonságot Az árvízkárok csökkentésének természetesen nem egyedüli módszere az árvízmentesítés. így a még meglevő nyílt ártereken, valamint nagy folyóink hullámterében - az alacsonyabb, és ezért gyakoribb árvizek ellen védő nyárigátak létesítése helyett - az időszakos elöntést tűrő hasznosítási módokat szorgalmazzuk. Ilyenek lehetnek a rét-, legelő-, nád- és sás- valamint az erdőgazdálkodás, tájvédelmi körzetek kialakítása és fenntartása, áramlási holtterekben pedig az elöntéstől kellően védett módon (pl. cölöpökre épített) rekreációs központok létrehozása. A FEXESZTÉSI TERV VÉGREHAJTÁSÁNAK KÖZGAZDASÁGI FELTÉTELEI A VI. ötéves terv első két évében a tervezett keretek közel biztosítottak voltak. A népgazdaság szűkös erőforrásainak hatékony, termelő szférában történő, a konvertibilis import kiváltására, illetve export fokozására irányuló felhasználása érdekében 1983-tól az infrastruktúrális beruházások visszafogására került sor. Ez az árvízvédelem fejlesztésére tervezett keretek csaknem 50 %-át érintette. Emiatt előbb a VI. ötéves tervet, majd 1986 decemberében az egész hosszú távú fejlesztési tervet felül kellett vizsgálni. A fejlesztési terv előirányzatainak VI. és VII. ötéves tervi megvalósulását az 5. tá bláza t és a 7. ábr a szemlélteti. Minthogy a felülvizsgálat azt mutatja: az - lo -
