A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

TÓTH SÁNDOR főelőadása: MAGYARORSZÁG ÁRVÍZVÉDELMI HELYZETE, AZ ÁRVÍZVÉDELEM GAZDASÁGOSSÁGA, A MŰVEK VÉDŐKÉPESSÉGÉNEK FENNTARTÁSA, A VÉDEKEZÉSI SZERVEZET ÜTŐKÉPESSÉGÉNEK FOKOZÁSA

első 10 évben a tervbe vett fejlesztések felét sem sikerült megvalósítani, és realitásként el kell fogadni, hogy a fejlesztésre fordítható keretek növelésére nem számíthatunk, az eredetileg 2000-ig tervezett befejezést a felülvizsgálat 2020-ra tolta ki /6, 8/. Az ennek megfelelően átdolgozott fejlesztési ütemezés a 6. táblázatba

n látható. A 2000-re elérhető kiépítettség legfeljebb 76 %-os lesz. Meg kell említeni, hogy a nagymérvű elmaradás oka nemcsak a fejlesztésre fordítható keretek radikális csökkentésében keresendő. Az elmúlt években többször is vizsgáltuk a fejlesztési költségek erőteljes emelkedésének okait. Adataink, tapasztalataink alapján az okok három fő csoportba sorolhatók /7, 8,/. 1. Hatósági árintézkedések Ide sorolhatók a korábbi, rögzített árformák idejében végrehajtott hatósági árváltozások, árképzési szabály módosítások, valamint' az 1987-től megszüntetett maximált áras árforma helyére lépett szabad áras árképzés, az 1988. január 1-vel bevezetett új szabályok, mint az új adó- és árrendszer, beleértve a bérbruttósítás, az SZTK járulék emelés stb. tovagyűrűző hatásait is. A főbb munkanemeknél kialakult díjnövekmény az alábbiakban szemléltethető. Munkanemek 1980

. 1985. 1987. 1989. Előkészítő munkák 100 130 148 167 Föld- és sziklamunkák 100 135 158 243 Helyszíni beton- és-vasbetonszerkezetek 100 124 140 161 Kőmunkák 100 111 130 200 Magasépítmények 100 160 187 216 Ezekhez a díjnövekményekhez 1980-85 között átlagosan 17 %, 1985-től napjainkig átlagosan 35 % anyagáremelkedés járult. A díjnövekmény és az anyagár változások arányos hatásait átlagosítva az építmények árnövekedése 1980-tól 1985-ig mintegy 24 %-ra, 1985-től napjainkig további 49 %-ra tehető. - 11 -