A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

TÓTH SÁNDOR főelőadása: MAGYARORSZÁG ÁRVÍZVÉDELMI HELYZETE, AZ ÁRVÍZVÉDELEM GAZDASÁGOSSÁGA, A MŰVEK VÉDŐKÉPESSÉGÉNEK FENNTARTÁSA, A VÉDEKEZÉSI SZERVEZET ÜTŐKÉPESSÉGÉNEK FOKOZÁSA

jelentkeznek. E folyókon a nagyobb nyári záporok is okozhatnak áradást. A kisvizek általában augusztus-szeptemberben fordulnak el6 /5/. Néhány folyónk vízjárásának jellemzőit a 4. sz. tábláza

t foglalja össze. Az árvízvédelmi rendszer fejlesztése A vízügyi igazgatóságok - támaszkodva a VITUKI-ban az 1970-es évek derekán folyt kutatómunka eredményeképp új, valószínűségi alapokra helyezett és 1976ban kiadott mértékadó árvízi előírásokra, továbbá az 1977-ben közzétett "Magyarország ártéri öblözeteinek meghatározása" c. kiadványra - az OVH által kidolgozott irányelveknek megfelelően 1978-79-ben elkészítették a kezelésükbe tartozó árvízvédelmi művek hosszú távú fejlesztési tervét. Az igazgatóságok 1980-ban jóváhagyott tervei alapján kidolgozott, és az OVH Elnöki Értekezlete, valamint a G8 által 1981-ben elfogadott, "Magyarország árvízvédelmi rendszerének hosszú távú fejlesztési terve" szerint folyóink árvizei az ország területének 23 Vát kitevő 21.200 km

2 kiterjedésű árterületet veszélyeztetik. A biztonságos árvízvédelem gazdasági és politikai súlyát megszabja , hogy az ártereken helyezkedik el az ország megművelhető területének egyharmada - 1,8 millió ha értékes mezőgazdasági terület itt él a lakosság 30 H-a, itt van a vasutak 32 H-a, a közutak 15 %-a, közel 2000 ipari üzem, öszszesen mintegy 1.200 milliárd Ft értékű nemzeti vagyon, mely a népgazdaság fejlődésének megfelelően folyamatosan növekszik. Az ármentesítés jelenlegi helyzete, a fejlesztés alapelvei A korábban említett 21.200 km

2 árterület 97 %-a ármentesített. A maradék 3 % (700 km

2) a Rába, a Répce, az Ipoly, a Sajó, a Hernád és a Bodrog olyan szűk völgyeiben fekvő nyílt ártér, mely földrajzi-gazdasági adottságai miatt eddig nem volt gazdaságosan ármentesíthető, és belátható időn belül zömében nem is lesz az. Emiatt az ármentesítés hosszú távú fejlesztési terve elsősorban a már meglevő védművek olyan mértékű megerősítését irányozza elő, hogy - néhány nagyobb biztonságot igénylő terület kivételével, mint Budapest, Győr, Szeged, algyői olajmező - a 100 évenként egyszer előforduló legnagyobb árvíz ellen nyújtsanak biztonságos védelmet. Ennek a követelménynek az ország 4.200 km— nyi elsőrendű védművéből 2.783 km (66,2 %) tesz ma eleget, a többi a kb. 6080 éves visszatérési idejű árvizek kivédésére alkalmas. A tervek ezen felül még mintegy 80 km hosszú új árvízvédelmi töltés megépítését javasolják a még gazdaságosan ármentesíthető 125 km

2-nyi terület - első-