A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. SZEPESSY JÓZSEF főelőadása: ÁRVÍZVÉDELMI GÁTAK ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA, A VÉDVONALAK FEJLESZTÉSE

- az altalaj vizsgálatára olyan feltárási rendszert kidolgozni, mely lehetővé teszi = a hossz-mentén történő folyamatos vizsgálatot, az állékonyság számszerű jellemzésével, = azoknak a rövid szakaszoknak a biztos kiszűrését, ahol megfelelő erősítés nélkül a gátakra oly veszélyes "gyors buzgár" keletkezése fenyeget, - tisztázni a vizre érzékeny /diszperziv, folyásra hajlamos/ agyagok fogalmát, módszert adni felismerésükre, és a belőllik történő gátépítésre, - méretezési módszereket közreadni, lehetővé téve, hogy szivárgók, illetve vízzáró elemek szükség szerinti használatával a gátak építése műszakilag és gazdaságilag hatékonyabbá váljon, - a veszélyes rövid szakaszok helyi erősítésével egy-egy teljes öblözet biztonságát jelentősön megjavítani. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatosan már a gyakorlati munka mindennapjairól számolnak be a beküldött dolgozatok. A most folyó fejlesztő munkával, mely a meglévő gátak terepszint fölötti részének a vizsgálatára keres hatékony módszert, egy dolgozat foglalkozik. Az ősmeder keresztezéséne

k fontosságára az u.n."buzgáros áltála jtörések" /pl. Szigetköz 195

1*, Kettős-Körös I9S0/ vizsgálata mutatott rá. Kiderült, hogy a buzgáros talajtörések mindig ott voltak, ahol az árvízvédelmi gát nyomvonala a folyónak egy régen lefüződött, majd természetes uton feltöltődött holtmedrét keresztezi. Kiderült, hogy a gátak kivédhetetlen töréseit okozó "gyors buzgár" folyamata eltér a klasszikusan feltételezett lassú buzgárétól. Az előbbi a vizet jól záró fedőréteg felszakadásával induló, gyorsasága miatt kivédhetetlen folyamat. Az utóbbinak a hátrarágódó eróziója többnyire magától is egyensúlyba Jut, de lassúsága miatt mindenképpen kivédhető folyamat. Mindkettő abban a "háromrétegű" talajban /kötött fedőréteg, vékony közbenső finomszemcsés-, ós alsó durvaszemcsés réteg/ alakul ki legkönnyebben, ami a természetes uton feltöltődött holtmedrek egy részében található. A gyorsbuzgár folyamatának elméleti - lo4 -