A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. SZEPESSY JÓZSEF főelőadása: ÁRVÍZVÉDELMI GÁTAK ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA, A VÉDVONALAK FEJLESZTÉSE

tisztázása lehetővé tette a megelőzés biztos tervezését^ is, /Szepessy, I983/. A vizsgálatokból az is nyilvánvaló volt, bogy a keresztezéseknek csak kis töredéke rejti a gátszakadás veszélyét, de ez a néhány bely a teljes védvonal-rendszerünk legveszélyesebb része. Az 1980-as Kettős-Körös-i gátszakadás után nagy erővel indult meg az ősmeder keresztezések felderítése, elsősorban légi felvételekről /Baló Zoltán 1983/. Háromezernél több keresztezést mutattak ki, ezek közül kellett volna kiválasztani a sürgősen megerősítendőket. Ez a szokásos talajmechanikai módszerekkel évekbe telt volna. A feltárási sorrend megállapítására Fehér Árpád /I983/ dolgozott ki először egy "morfológiai" módszert, mely kizárólag térképi adatok felhasználásán alapult. Evvel a keresztezések sorolása meg is történt. Az ősmeder keresztezéseken végzett munkáról számol be Nagy Sándor /I989/ dolgozata. A Körös-rendszer gátjain feltárt ősmeder keresztezéseket morfológiai alapon soroltók, és a helyszínen a veszélyességi fok feltüntetésével megjelölték. Majd keresztezésenként egy fúrást mélyitve a Baranyó Géza által kidolgozott "talajmechanikai" osztályozással újra sorolták a keresztezéseket. A részletes feltárás alapján eddig 62 keresztezést erősítettek meg az összesen feltárt 423-ból. Az erősítések módját röviden felsorolta, sajnos a módszerek kiválasztásának indokait nem részletezte. A dolgozat érdekes része a kétféle veszélyességi sorolás öszszehasonlitása. Az adatokból kiszámitbató, bogy a két adatsor korrelációs tényezője mindössze r = 0,06, tehát igen rossz. Ez érthető, mert - a morfológiai sorolás nem vehetett figyelembe egy sor olyan fontos tényezőt, mint pl. a boltmeder távolságát az akkori főmedertől a feltöltődés idején, - a mostani egyetlen fúrás kis valószínűséggel találhatta csak meg a keresztezés legveszélyesebb pontját, - a fúrásból figyelembe vett tényezők önmagukban nem Jellemzik a veszélyességet, mert pl. nem a legvékonyabb - lo5 -