A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)
DR. SZEPESSY JÓZSEF főelőadása: ÁRVÍZVÉDELMI GÁTAK ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA, A VÉDVONALAK FEJLESZTÉSE
ÁM VIZVÉDELMI GÁTAK ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA, VÉDVONALAK FEJLESZTÉSE dr. Szepessy József VITUKI A hazai árvizvédelmi gátrendszer módszeres erősítése az I965ös dunai árviz után vett nagy lendületet, és amennyire az anyagi erőforrások megengedik, ez a munka ma is folyik. A nagyszabású munka megkövetelte, bogy a gátak védőképességét a korábbiaknál nagyobb pontossággal, számszerűen lehessen meghatározni. Ezzel egyidejűleg vizsgálták felül hidrológiai módszerekkel a gátakra mértékadó árvízszinteket, és dolgoztak ki közgazdasági módszereket a védett területek értékének vizsgálatéra. Csak az ezekkel számitbató értékek egybevetésével lehet objektiv módon dönteni az egyes védvonal-szakaszok erősitésénok sorrendjéről, szükséges mértékéről, ós az erősítés hatékony módjáról. A védgátak fejlesztése korábban elsősorban azok magasítását jelentette. Erre még ma is szükség van elsősorban ott, ahol a vízgyűjtőterületek változása niatt a mértékadó árvízszintek emelkedtek. Ahogy azonban egyre több gátunk elérte a szükséges magasságot, jelentkeztek a töltés és az altalaj gyenge pontjai. Jelen ismertetésben az adott árvízszinttel terhelt, kellő magasságú földgát állékonyságának kérdéseivel foglalkozunk. A gát-állékonyság vizsgálati módszereinek fejlesztése nyomán sikerült - a tönkremenetel legveszélyesebb formáiról az eddiginél pontosabb leírást adni, - lo3 -
