A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

CSONTOS KORNÉL: Magyar–osztrák határvízi együttműködés

A Magyar-Osztrák Határvizi Egyezmény a két ország közötti 312 km hosszú határvonal mentén - a kétoldali 6-6 km széles sávot figyelembe véve - 3744 km2 kiterjedésű területet érint közvetlenül, de közvetve mind magyar, mind osztrák területen sokkal nagyobb térséget ölel fel. A közvetlenül ériniett határtérségben Magyarországon 75, Ausztriában 86 település helyezkedik el. Ezen a területen mintegy 250.000 ember él. Ez a terület, ill. ezek a települések - még a két európai kis államot tekintve is - kis térségnek, kevés lakosságúnak nevezhetők. Az itt található vízfolyások országos méretekben sem tartoznak a legnagyobbak közé. A térség vízgazdálkodása szempontjából mégis igen nagy jelentőségűek, az itt élők létfeltételeit befolyásolják. A terület nagyságához mérten az árvizek nagysága jelentős és katasztrófális helyzetet is előidézhetnek. Ez legutóbb 1965-ben fordult elő, amikor a Lajta és a Rába mindkét országot érintő, mintegy 15-000 km2 nagyságú vízgyűjtőterületén több mint 70 település károsodott a Határvizi Egyezményben felsorolt jelentősebb közös érdekű vízfolyások /Rába, Lapincs, Strém, Gyöngyös, Répce, Lajta/ árvizeitől. A Lajta kivételével valamennyi érintett vízfolyás fő befogadója a Rába, amelynek mértékadó árvize meghaladja az 1400 m3/sec értéket. A Határvizi Egyezményben a szerződő felek kötelezték magukat, hogy egyoldalúan nem tesznek olyan beavatkozást saját területükön, amely a másik szerződő fél területén káros hatást okozna, valamint tájékoztatják egymást a szorosan vett határvidéken kívül, de az érintett vízgyűjtőn tett intézkedésekről is. Az Egyezmény hatálya a vízgazdálkodás valamennyi szakterületére kiterjed, elsősorban a felszini vizekre vonatkozóan, de ha szükséges, indokolt, foglalkozik a felszín alatti vizekkel is. - 53 -