A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

CSONTOS KORNÉL: Magyar–osztrák határvízi együttműködés

Rögzíti az Egyezmény a kisvizi készletek elosztását, az Egyezmény térségében a közérdekű műveken a tervezés, építés és fenntartás feladatait, valamint a káros vizek elleni védeke­zés szempontjából szükséges árvizi előrejelzési kötelezettsé­get. 1972 éta a határvizeken és a Fertő-tavon közösen folynak a víz­minőségi vizsgálatok. Ezek lehetővé teszik a vizek további rom­lásának megfékezését, ill. az ennek hatására tett intézkedések alapján, a vizek minőségének javítását. A véletlenszerűen elő­forduló vízszennyezésekre az Egyezmény keretében készített kü­lön szabályzat intézkedik a felek által teendő intézkedésekről, ill. azok kötelezettségeiről. A folyók és a vízfolyások szabályozásánál a tervezéstől az é­pítésen keresztül a fenntartási feladatokig a közösérdekű lé­tesítményeken ennek szellemében folynak a munkák. A Határvizi Egyezmény lehetővé teszi a közösérdekű létesítmények építésé­nél, a fenntartásnál a szomszédos állam területén történő mun­kavégzést, építési anyagnak, munkaeszköznek a másik Fél részé­re történő rendelkezésre bocsátását. Ebből a megállapodásból a Feleknek kölcsönösen gazdasági előnyei származnak. Példa erre, az országhatárt képező Lapincs folyó torkolati szakaszá­nak rendezésénél, hogy a közös munkavégzés keretében a magyar fél végezte a földmunkát osztrák területen is, míg a kőbizto­sítási munkát az osztrák fél végezte a magyar szakaszon is. Ezeket a lehetőségeket az Egyezményben megfogalmazott vámren­delkezések biztosítják. A Határvizi Egyezmény tette lehetővé, hogy külön államközi szerződés biztosítsa a határátlépési i­gazolványok kiadását a határsávban vízépítési munkán dolgozók részére. - 54 -

Next

/
Thumbnails
Contents