A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)
AMBRUS ZOLTÁN: Magyar–csehszlovák együttműködés az Ipoly vízgyűjtő vízgazdálkodásában, különös tekintettel a folyó szabályozására
rozás alapján, szoros együttműködéssel lehetséges. Az 1954. évben aláírt új "Egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között a határ menti vízfolyások'műszaki és gazdasági kérdéseinek tárgyában" kiterjesztette az együttműködést a határ menti kisebbvízfolyásokra, köztük az Ipoly folyóra is. A Közös Műszaki Bizottság már ebben az évben foglalkozott az Ipolyvölgy kérdéseivel. Megállapodtak abban, hogy a térséget ármentesíteni kell. Foglalkoztak még az Ipolyból kielégítendő vízhasználatok kérdésével, valamint megegyeztek a vízhozamok megosztásában. A megállapodás megteremtette az együttműködés alapjait, a kapcsolatok elmélyültek, egyben szélesedett a közös érdekeltségű vízgazdálkodási feladatok köre. Meg kell említeni azonban, hogy a két állam érdekeltségének foka nem azonos az Ipoly völgy rendezésében. Az Ipoly völgyét ugyanis a tőlünk északabbra elhelyezkedő Csehszlovákia - eltérő természeti adottságainak következtében - a legkedvezőbb mezőgazdasági területei közt tartja számon, és ezért számos magas szintű állami határozat irányozza elő mezőgazdaságának fejlesztését. Ennek alapfeltétele a völgy rendezése, az ármentesítés, a meliorációs munkák elvégzése, valamint az öntözés lehetőségének megteremtése. Ugyanakkor közismert, hogy a vízgyűjtő kisebb hányadát alkotó magyar rész nem tartozik hazánk kedvezőnek itélt mezőgazdasági vidékei közé, nekünk az elsődleges célunk az ott élők árvízi biztonságának megteremtése volt, a mezőgazdaság fejlesztése egyéb helyeken számottevően eredményesebb. Az igények alapján a két állam kormánymeghatalmazottai elrendelték, hogy készüljön az Ipoly rendezését megalapozó tanulmány. A magyar fél 1956-ra elkészített javaslata öszefoglalta a rendezési lehetőségeket és - részünkről napjainkban már erősen túlzottnak minősített vízigények rögzítése alapján fővölgyi tározók megépítésére tett javaslatot. Elsősorban a Mula községnél kialakítható tározó megvalósítását szorgalmazta a terv. A tényleges szabályozási munkálatok megkezdéséig több tervet, koncepciót dolgoztak ki. A VIZITERV 1961-1962. években több változatra tett javaslatot. A terv magyar területen 16 öblözet ármentesítését irányozta elő, kereken 78 km árvízvédelmi töltés kiépítésével. A javaslat tartalmazta a mellékvízfolyások vissza- 41 -