A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

AMBRUS ZOLTÁN: Magyar–csehszlovák együttműködés az Ipoly vízgyűjtő vízgazdálkodásában, különös tekintettel a folyó szabályozására

töltésezését, valamint a veszélyeztetett közlekedési létesítmények pályaszintjének emelését. Az ármentesítés előfeltételének az Ipoly szabályozását tekintették. Uavanezen időszakban a csehszlovákok is' kidolgozták rendezési terveiket. 196.-ra összeállították a "Magyar-Csehszlovák Ipoly rendezési tanulmányok eredményeinek közös összefoglalását", majd előterjesztették javaslatukat az "Ipoly határszakaszának szabályozása a torkolattól Muláig". Az előzőekben említett terveket a Közös Műszaki Bizottság 1964ben azzal fogadta el, hogy a bennük kimunkált alapadatok mindkét fél részére irányadóak. Alapvető eltérés jelentkezett azonban a mértékadó árvízszint kérdésében. Megőlaására további vizsgálatokat végeztek. A VITUKI 1967-ig elkészítette az "Ipoly folyó árvízszintjeinek felülvizsgálata" c. tanulmányát, a VUV (Bratislava) pedig a "tetőző vízhozamok és árvízszintek alakulása az Ipoly folyón" c. vizsgálatát. A két kutató intézet által elfogadásra javasolt mértékadó szintek között méter-rendű eltérések voltak. Mivel megállapodni nem tudtak, alyan döntés született, hogy az időközben megkezdett szabályozási munkáknál esetenként meghatározott ideiglenes árvízszinteket vegyenek figyelembe . Az Ipoly folyó tényleges szabályozási munkálatait az 1960-as évben kezdték meg. A rendezésre kerülő szakaszok sorrendiségét elsősorban nem műszaki szempontok, hanem gazdaságpolitikai megfontolások alapján jelölték ki. A magyar területi ármentesítések az Ipolyvölgy legjelentősebb hazai településénél, Balassagyarmatnál kezdődtek meg 1965-ben. A fejlesztés keretében a szabályozott mederből kikerült földanyagból építették meg a város fővédvonalait, átépítették a határhidat, valamint a vámházat. Ezt követően felgyorsult a munkák üteme a Balassagyarmat-Ujkóvár közti folyószakasz szabályozásával folytatták a szabályozást. 1968. évben megépítették Letkés belterületének töltését és megkezdték a dejtári nyárigát fővédvonallá történő átépítését. 1970. és 1973. között Ipolytölgyes községet ármentesítették, 1974-ig pedig befejezték a gátak építését Ipolyvécénél. Ugyanezen időszakban csehszlovák területen