A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. NAGY LÁSZLÓ főelőadása: A BŐS (GABCIKOVO)-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER ÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEFÜGGÉSEI

- 28 nem lesz akadály a Dömösi sziklapad és az Esztergom-Tát közötti gázlók sem. Igaz, hogy a Bécs és Budapest között közlekedő szárnyashajó menetideje a zsilipelés miatt megnő, azonban a hajók teljes terheléssel, tolatmánnyal vagy vontatmánnyal éjszaka is közlekedhetnek, s a duzzasztott szakaszon jelentós idő-, ill. fogyasztás-megtakarítást érhetnek el. Megritkul a napi vízállásjelentésben az erre a szakaszra ma még oly jellemző felhívás: hajóvonták találkozása tilos. 6. A Vízlépcsőrendszer hatása a hajózásra A hajózás rendje, a vízlépcsőrendszer megépítése után megváltozik. A hajóút Bratislava alatt a természetes mederből bevezet a Dunakiliti-Hrusovi tározóba, majd a felvízcsatornába. A Gabcikovoi Vízlépcsőnél a 12-13 m között változó vízszintkülönbséget az iker hajózsilip hidalja át. Innen az alvízcsatornán át a kotrással mélyített Duna-mederbe jut vissza a hajóút. Ez a szakasz már a Nagymarosi Vízlépcső duzzasztásának hatása alatt áll. A hajóút a továbbiakban áthalad a vízlépcső 0,7-9,5 m között változó vízszintkülönbséget áthidaló hajózsilipén és rendezett mederben folytatódik Budapestig. Az egész szakaszon kétirányú, éjjel-nappali hajózás lehetséges. Megfelelő intézkedések biztosítják a hajózás zavartalanságát a vízlépcsők építése közben is. Csupán az üzembe helyezés során kell egy alkalommal - kb. 3-5 napos hajózási szünettel számolni. A vízlépcsőrendszer üzembe helyezésének időszakára a Pozsony feletti és a Budapest alatti Duna-szakaszon - részben a csatornázás, részben a folyószabályozás hatására - már a hajózás távlati igényeit is kielégítő hajóút jön létre. A Pozsony-Nagymaros közötti szakasz csatornázása nélkül a DunaMajna-Rajna-csatorna üzembe helyezése által megvalósuló transzkon- 322 -