A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. NAGY LÁSZLÓ főelőadása: A BŐS (GABCIKOVO)-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER ÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEFÜGGÉSEI

- 28 Az árhullámok a Dunán leggyakrabban késő tavasszal és nyáron vonulnak le. A nagyvizek és kisvizek szintje közötti különbség, a vízjáték a kérdéses szakaszon 5-8 méter között változik, ez a hajúzá". szempontjából kedvezőtlen. A szapi (palkovicovői) eséstörés felett a vízsebesség hajózás szempontjából kedvezőtlenül nagy: 6-12 km/óra, és csak a törés alatt csökken 25-50 %-kal. A görgetett hordalék leginkább a főmederben rakódik le és nagymértékben csökkenti a hajózási mélységet és szélességet. A mederállékonyság vizsgálata szerint, ha a Pozsonytól Budapestig terjedő Duna-szakasz legállékonyabb részét 100 %-kal jelöljük, akkor a Pozsony-Gönyü-szakasz mederállékonysága 25-50 % között változik. A múlt század végén megkezdett és a XX. század elején ezen a szakaszon végrehajtott szabályozások hatására javultak a főmederben a hajózási viszonyok. A második világháború alatt a munkálatok csak a legszükségesebb fenntartásokra szorítkoztak. A háború után először a megrongálódott műv' st kellett helyreállítani, és így a gázlós szakasz hajózási viszonyai 1948. végére tovább romlottak. A korábban megépült szabályozási művek felújítását csak 1949ben kezdték el. Ezen a' szakaszon átlagosan 8 gázlót tartanak nyilván, de egyes években 12-14 is előfordul. Ma is ez a legrosszabb gázlós folyószakasz, különösen ha nemcsak a gázlós napok számát, hanem a mélységhiányt is tekintetbe vesszük. A kis vízmélység miatt a hajók terhelését csökkenteni kell és így - bár a folyószabályozás hatására a kihasználtság némileg növekedett - ennek ellenére az év jelentős részében a hajók csak terheléskorlátozással közlekedhetnek. 1989 februárjában például az 1840 fkm szelvény térségében egyszerre három hajó is zátonyra futott és - 311 -