A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. NAGY LÁSZLÓ főelőadása: A BŐS (GABCIKOVO)-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER ÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEFÜGGÉSEI

- 13 jesítményre kialapított vízlépcsőhöz 6x24 m-es duzzasztó és a Duna ezen szakaszán szükséges méretű 2x24x230 m-es ikerhajózsilip tartozik. Az 1984-ig elkészült kilenc vízlépcső jelentős előrehaladás az osztrák Dunaszakasz hasznosítási programjában. A továbbiakban a Wien vízlépcső, majd a Ruhrsdorf-i vízlépcső építése következik. A 12. vízlépcsőt Hainburg közelében Wildungsmauer községnél tervezik. Ezzel 10 éven belül, még 2000 előtt befejeződik az osztrák Dunaszakasz teljes hasznosítása. 4. A magyar Dunaszakasz hasznosítása Európa második legnagyobb folyójának, a Dunának hajózás szempontjából három kritikus szakasza volt. A zuhatagos szakasz kedvezőtlen viszonyai a Vaskapu Vízlépcső üzembe helyezésével optimálisra javultak, míg a Duna deltájában egyrészt a tengeri hajók részére is alkalmas mélységű sulinai csatorna, másrészt a kotrással karbantartott ismaili ág megfelelő hajózási feltételeket biztosítanak. Marad tehát egyedül a Rajka-Gönyúi szakasz, ahol a hirtelen esésváltozás következtében a hajóút erősen hordalékos és a hajózást sok gázló nehezíti. A Duna Rajka-Gönyű közötti mederszakasza számos kisebb-nagyobb ágra oszlik, közöttük hordalékból képződött szigetek, zátonyok helyezkednek el. A Duna ezen a szakaszon rakta le az Alpok térségéből szállított hordalék tetemes részét, és nagy hordalékkúpot épített, amelynek csúcsa Pozsonynál van és egészen Gönyű térségéig terjed. Ez a hordalékkúp meghatározza a kérdéses szakasz hosszszelvényének alakulását is. A hordalékkúpon a vízszint esése még tekintélyes (35-40 cm/km), de Palkovicovó (Szap) térségében hirtelen kisebb esésbe (8-10 cm/km) megy át. E Duna-szakasz hajózási szempontból kedvezőtlen tulajdonságait ezek a földrajzi tényezők határozzák meg. t 31o -