A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. NAGY LÁSZLÓ főelőadása: A BŐS (GABCIKOVO)-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER ÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEFÜGGÉSEI

- 12 lassú haladási sebessége miatt - a hajózás nem tudott versenyezni. A viziközlekedés ismételt fellendülését az I. Világháborút követő években megjelenő nagyobb szállitóképességű uszályok segítették. Ebben az időszakban épült a Majnán Frankfurt kereskedelmi igényeihez igazodva a torkolati szakasz hét vízlépcsője. A korábbi csatorna-építési munkák szervezett folytatására, korszerű, nagyhajőzásra alkalmas víziút megvalósítására 1921 december 30-án alakult a Rhein-Main-Donau Aktiengesellschaft (RMD), vagyis a Duna-Majna-Rajna RT. Az állami kezdeményezésre és jelentős részben állami pénzzel szervezett Társaság azt a feladatot kapta, hogy a Majna meglévő hét vízlépcsőjéhez csatlakozva Kleinostheim-től Bamberg-ig vízlépcsők építésével tegye nagyhajózásra alkalmassá a Majnát, létesítsen viziutat a Majna és a Duna között Bamberg és Kelheim vonalában, továbbá, hogy a Dunabizottsági Konvencióhoz csatlakozva a Regensburg feletti Dunaszakaszt is egészen az uj csatorna torkolatáig - tegye 1500 tonnás uszályok közlekedéséhez alkalmassá. A Társaság alapításáig elkészült a Majna 87 km hosszú torkolati szakaszának szabályozása. Ezt követte a csatlakozó 297 km hosszú Majna-szakasz vízlépcsózése, amely az 1961-ben elkészült Bambergi Vízlépcsővel fejeződött be. Ezen a szakaszon a 120 m szintkülönbség leküzdésére 27 vízlépcsőt, illetve hajózsilipet építettek. A Majnát a Dunával összekötő mesterséges csatorna tervezett hossza 171 km. Ebből 72 km - Bamberg és Nürnberg között 7 vízlépcsővel 1972-ig készült el. Ekkor adták át a forgalomnak a Nürnbergi Kikötőt. A Nürnberg-Kelheim közötti, kereken 100 km-es csatorna szakaszon tervezett 9 vízlépcső, ill. hajózsilip közül 7 megépült már, 1 zsilip építése folyik, a hiányzó lépcső terveit pedig jelenleg - 3o8 -