A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. NAGY LÁSZLÓ főelőadása: A BŐS (GABCIKOVO)-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER ÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEFÜGGÉSEI

- 12 készítik. A csatorna végleges kialakításához 1987 őszén még kereken 50 km-es szakaszon dolgoztak. (3. ábra) A Kelheim alatti 209 km hosszú nyugatnémet Dunaszakaszon is folyik a munka. A Kelheim-Straubing közötti 87 km hosszú szakaszon három dunai vízlépcső már üzemel. A Straubing és az osztrák határ (Passau) közötti szakaszon két vízlépcső már kprábban megépült, míg három másik lépcső megvalósításával 1990-ig számolnak. A Duna-Majna-Rajna víziút műszaki kiépítését a várható forgalom igényeire és a lehető legnagyobb biztonságra törekvés jellemzi. A csatornaszelvény lehetővé teszi a bögékben való gyors közlekedést, a hajók egymás melletti elhaladását és előzését. A legkedvezőbb szelvény víztükör szélessége 55 m, az oldalrézsűk hajlása 1:3 és a vízmélység 4.25 m. A folyami vízlépcsők közül a Majna 8ambergig terjedő szakaszán a hajózsilip méretek 300x12 m, a Dunán Regensburg alatt és az osztrák szakaszon 2x230x24 m (a hajóvonták átzsilipelése érdekében), míg a Majna-Ouna-csatorna, ahol önjáró motorhajó.k forgalmát veszik figyelembe 190x12 m. A víziutat keresztező hidakat általában egy nyílással építik meg. A Majnán az űrszelvény magassága 6,4 m, a csatornán 6,0 m, míg a Dunán 8,0 m a Duna Bizottság ajánlásainak megfelelően. A Duna osztrák szakasza 350,5 km hosszú. A 2223,2 fkm szelvényben jobb parton átszeli az NSZK határa, az 1872,7 fkm szelvényben pedig keresztezi a csehszlovák határ. Az osztrák Dunaszakasz első vízlépcsője Oochensteinnél (2203,3 fkm, az NSZK-val közösen épült. Átadására 1956. augusztus 20-án került sor. A kilencedik vízlépcső építését Greifenstein-nél az 1949,2 fkm szelvényben 1981-ben kezdték el. A 9 db csőturbinával, 293 MW tel- 3o8 -