A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. NAGY LÁSZLÓ főelőadása: A BŐS (GABCIKOVO)-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER ÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEFÜGGÉSEI

- 10 célkitűzései között a Duna-Majna-Rajria összeköttetésnek, mint az európai kontinenst átszelő vízi útnak, különös nemzetközi jelentősége van, mert gerincét képezi az egységes európai víziút-hálózatnak. Ennek kiépítésével nagy teljesítőképességű 3500 km hosszú vízi út alakul ki, mely 1992. után közvetlen kapcsolatot teremt Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa legfontosabb ipari területei között és feltáró funkciója révén a környezetében fekvő területeken a további gazdasági fejlődés alapjává válik. Talán nem érdektelen röviden áttekinteni a Ouna-Majna-Rajna csatorna megvalósításának történetét. A Közép-Európában élő népeket régi idők óta foglalkoztatta a kontinens két nagy hajózható víziútjának a Dunának és a Rajnának összekapcsolása. Az első ilyen jellegű összekötő csatorna megépítése I. Lajos bajor fejedelem nevéhez fűződik. Az 1836 és 1845 között a Majna és a Duna között kialakított Lajos Csatorna kereken 100 zsilip segítségével biztosította 120 tonnás uszályok közlekedését az iparosodó Majna-vidék és a Duna között. A Csatorna létezéséről, nemzetközi és remélt magyarországi jelentőségéről az első széleskörű hazai tájékoztatás Széchenyi István fiától származik. Széchenyi Ödön ugyanis bizonyítani akarva a magyar hajózás fejlesztésének fontosságát, a magyar külkereskedelem ki nem használt lehetőségeit: az 1867. évi Párizsi Világkiállításra saját hajójával, a "Hableány"-nyal utazott Pestről egészen Párizsig. Útközben áthaladt a Lajos Csatornán is, amelyről a korabeli sajtó vezércikket közölt, Széchenyi Ödön pedig saját naplójában részletes leírást adott utibenyomásairól. A Lajos Csatorna forgalma azonban a századforduló táján jelentősen csökkent. Az érintett térségben is megjelenő vasút olyan kankurefteiát jelentett, amellyel - a bárkák viszonylag kis mérete és - 3o6 -