A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)
DR. WINTER JÁNOS: A radaros csapadékészlelések értékelése a Körösök vízgyűjtőjén
Az 1973-1983. közötti vizsgálatok értékeinek figyelembevételével nem sikerült közös határértékekben megállapodni. A tíz éven keresztül folyó próbálkozás eredménytelensége két okra vezethető vissza. Egyik a közösen értékelhető adató! kis számában rejlett, a másik a tárgyald felek közötti érdekellentétekre vezethető vissza. A vizsgált mutatók az akkori KGST vízminőségi osztályozás szerint általában az I. és II. vízminőségi osztályba sorolhatók voltak, a magyar javaslat is ennek megfelelő volt, a román szakértők a KGST III. osztályába tartozó, vagy annál rosszabb értékeket javasoltak elfogadásra. Ez a víz minőségének több osztállyal való romlását is szentesítette volna, ugyanakkor a román fél nem kívánt vagy nem tudott garanciát adni a vízminőség szinten tartására. (Meg kell jegyezni itt azt is, hogy nincs tudomás arról, hogy bárhol a világon a felvízi ország határértékekhez kötötten biztosítaná az alvízi országba átjutó vizek minőségét!) Amikor 1977-től a kisvízi időszakokban vizsgált vízminőségi értékek - az előbbiekhez képest még kisebb számban - is rendelkezésre álltak, felmerült a gondolata annak, hogy a vízminőségi-vízmennyiségi kapcsolatok alapján történjen a határértékek megállapítása. A 95 %-os valószínűségű vízhozam, valamint az ehhez tartozó vízminőségi mutatók értékei közötti kapcsolat keresésére számos korrelációs függvény alkalmazhatóságát vizsgálták, azonban ezek a próbálkozások sem jártak sikerrel. 1984-ben született meg a döntés arról, hogy a vizsgálatokat és az adatok értékelését új alapokra helyezik. A következő évben elkészült az új vízminőségi Szabályzat, amelyet a Vegyesbizottság 1986. évi ülésén jóváhagyott. A Szabályzat szerint a két ország szakértői évente rögzítik a közösen értékelt, összesen 24 vizsgálat (15 elsősorban kémiai mutató) eredményeit, valamint az azokból számított statisztikai paramétereket: minimum, maximum, átlag, szórás, 90 %-os ill. oldott oxigénnél a 10 %-os relatív gyakoriságú értékeket. Ennek alapján mőd van a vízminőség éves változásainak globális megítélésére, valamint öt éves adatsorok alapján közös terndvizsgálatok végzésére. A rendkívüli szennyezések elleni védele m. A rendkívüli szennyezések kártételeinek elhárítása érdekében valamennyi szomszédos országgal szabályzatok rögzítik a közös teendőket. Az elmúlt öt év rendkívüli szennyezéseinek alakulását a következő táblázat szemlélteti: - 231 -
