A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. WINTER JÁNOS: A radaros csapadékészlelések értékelése a Körösök vízgyűjtőjén

Ország Év Összesen 1984. 1985. 1986. 1987. 1988. Ausztria 2 2 1 3 8 Csehszlovákia 9 11 15 3 13 51 Románia 20 23 18 25 19 105 Szovjetúnió 1 2 1 4 Jugoszlávia Mindösszesen: 168 Az esetek gyakorisága és súlyossága miatt a csehszlovák és román reláció érdemel kiemelt figyelmet. A korábbi adatokat is figyelembe véve megállapítható, hogy az 1970-es években a csehszlovákiai, az 1980-as év ekben a romániai rendkívüli szennyezések okozzák a legtöbb kárt vizeinkben, vízhasználatainkban. Csehszlovák relációban sikerült elérni, hogy a Kelet-Szlovákiai gyárakból csak ritkán érkezik rendkívüli szennyezés, a fafeldolgozó és papíripar s.v ínyvíztározőinak leeresztéséből keletkező szennyvízhullámokat felszámolták. Növekedett azonban a Dunán, főként a nemzetközi hajóforgalomból eredő olajszennyezések száma. A szennyezések kártételeinek elhárítására közös kárelhárítási tervek készültek, közös kárelhárítási gyakorlatokat szerveztek. A magyar-román határvízfolyásokon a Vegyesbizottság 1972. évi ülésszakának jegyzőkönyve szerint, a Sebes-Körösön észlelt rendkívüli szennyezés miatt - amely a Biharugrai Halgazdaság vízkivételét érintette - került ez a téma napirendre. Áttekintve az elmúlt évek rendkívüli szennyezéseit feldolgozó statisztikáit, meg kell állapítani, hogy a hazánkat külföldről ért ilyen jellegű szennyezéseket átlagosan 50-60 H-ban a magyar-román határvizeken eszlelték. Ezek közül leggyakoribb az olajszennyezés volt (főleg a Berettyón), továbbá -:othadőképes szervesanyag jelenlétét indikáló fonalas gomba és fonalas baktérium telepek nagy mennyiségét észlelték a Körösök vízgyűjtőjén (elsősorban a Sebes-Körösör.! . Ez utóbbi megítélésében a két ország szakértői között megoszlanak a vélemé-