A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. WINTER JÁNOS: A radaros csapadékészlelések értékelése a Körösök vízgyűjtőjén

feltöltésétől kezdődően. A tervezett vizsgálati program alkalmas arra, hogy nyomon kövesse a csehszlovák oldalon a Morava, Vág, Garam és Ipoly vízgyűjtő területére megállapodásban rögzített szennyvíztisztítási program eredményességét. A vizsgálati eredmények értékelésére korszerű matematikai-statisztikai módszerek alkalmazásával kerül sor. A magyar-romá

n 'vízminőségvédelmi célú határvizi együttműködés kiemelt jelentőségét az adja, hogy a Túr, a Szamos, a Berettyó, a Körösök és a Maros vízminősége jelentősen befolyásolja a Tiszántúli vízfolyások és a Tisza hazai vízhasználóinak lehetőségeit. Bár a Tisza és mellékvízfolyásainak vízminőségi állapota jelenleg kedvezőbb a Duna vízrendszer vízfolyásaihoz viszonyítva, a vízminőség változás iránya itt kedvezőtlenebb. A Tisza vízgyűjtő román területein jelentős az ipar voluntarista fejlesztése, gyors a városiasodás folyamata, nagy ipari koncentrációk alakultak ki. Gyakoriak az olyan szennyvíztisztítást pótló megoldások, mint a betározás és időszakos leeresztés, amelyek rendkívüli szennyezések kialakulásához vezetnek. A Kelet-Szlovákiai határvízfolyásoktól eltérően a román határvizek már a síkságra való kilépésük után érik el a határt, így heves vízjárásuk mellett sebességük lelassult. Ezek a hdirológiai adottságok befolyásolják a határvizek oxigénháztartását, öntisztuló képességét, a kialakuló vízbiológiai képet, nem utolsó sorban a rendkívüli szennyezések levonulási sebességét. Hazánk kedvező vízföldrajzi adottsága, hogy a Tiszántúlon bőségesek a mélységi vízkészletek, így az ivóvízellátást egyelőre nem befolyásolják a román oldali vízszennyezések. Lehetőségeink azonban ezen a téren sem korlátlanok, mert például Szolnok város vízellátását közvetlen tiszai vízkivétellel már egyre bonyolultabb tisztítási eljárások után lehet biztosítani. A határvizek tisztaságához fűződő érdekeink tehát sokkal nagyobbak, mint Romániának. Az 1951-ben megkötött határvizi megállapodás még nem foglalkozott vízminőségi kérdésekkel. A Magyar-Román Vízügyi Vegyesbizottság vízminőségi albizottsága 1971-ben kezdte meg közös munkáját azzal a feladattal, hogy dolgozza ki a vízminőségi mutatók határértékeit. Évente négy vizsgálat eredményeit értékelték. 1977-ben szabályzatokat dolgoztak ki mintavételek és vizsgálatok elvégzésére, valamint a rendkívüli vízszennyezések során követendő eljárásra. - 19o -