A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. WINTER JÁNOS: A radaros csapadékészlelések értékelése a Körösök vízgyűjtőjén

A határvizek minőségi mutatóinak értékelése az "Egyeséges vízminőségi kritériumok és normák, valamint osztályozásuk elve" című ajánlás alapján történik, amelyet a KGST tagállamok Vízügyi Vezetők Értekezlete a II. ülésszakon 1963-ban fogadott el. A határvizek vízminősége megfigyelésének eredményeiről a vízminőségvédelmi albizottság évenként jelentést készít, amely tartalmazza: a/ a vízminőség értékelését, ideértve a t áblázatos áttekintést; b/ a vízminőség változásának a leírását; c/ a változás okait. A hazai törzshálózati vízminőségi adatok feldolgozásából kitűnik, hogy a Dunán és a Sajón - néhány komponens tekintetében - bekövetkezett átmeneti javulás után lényeges változás nem tapasztalható. Úgy ítélhető, hogy a vízminőségvédelmi és vízszennyező folyamatok jelenleg egyensúlyban vannak. A BŐS'(Gabcsikovo)- Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésével összefüggésben a Duna érintett szakaszán és mellékvízfolyásain jelentős szennyvíztisztítási programot hajtanak végre mind a két oldalon. Ennek eredményeként a vizminőség további javulását várjuk. A vízlépcsőrendszer építése és üzemeltetése során kialakuló vízminőség és a végbemenő változások megállapítása érdekében ebben az évben különleges alapszínt megállapító vizsgálatok folynak. A vízmintákat nem csupán a határvizeken (Duna, Ipoly), hanem a mellékvízfolyások torkolat-közeli szelvényében (Mosoni-Duna, Concő, Kenyérmezei patak, Vág, Garam) és a Dunán Pozsonynál és Visegrádnál veszik. A dunai mintavételeket hat szelvényben végzik. Ezek közül négy helyen három-pontos, egy helyen két-pontos keresztszelvény vizsgálat történik. A vízmintákat 60 komponensre analizálják, ebből 21 fizikai-kémiai mutató, 6 tápanyag mutató, 9 szerves mikroszennyező, 10 szervetlen mikroszennyező, 4 biológiai mutató, 1 toxikológiai mutató, 4 radioaktív mutató. Sor kerül még a víz tömegspektrum felvételére az ismeretlen szennyezők azonosításával, továbbá három szelvényben a meder üledék vizsgálatára, 6 nehézfém mennyiségének meghatározására. A vízminták vételére és vizsgálatára 1989. április 17-e óta kéthetenkénti gyakorisággal kerül sor. Az 1992-ig tervezett építkezés során a vízvizsgálat rendjét folyamatosan a kialakuló új állapotokhoz igazítják az 1989. év végén kezdődő Dunakiliti tározó - 229 -