A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. SZENTI JÁNOS: A jégtörési tevékenység tapasztalatai és értékelése a Duna magyar–jugoszláv határszakaszán

összekötők a minden év decemberében sorrekerülő tárgyaláson készítik elő. Közös megegyezés alapján szükség esetén magyar jégtörő j hajók dolgoznak jugoszláv területen is a költségek 50-50 %os viselése mellett. A jégtörő hajók készenlétbe helyezésére a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével általában akkor kerül sor< ha a dunaföldvári szelvényben a jégborítottság mértéke meghaladja a 30 %-ot. A hajók útbaindítását a területi védelemvezető (a környezetvédelmi és vízügyi igazgató) javaslatára a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium rendeli el. ' A magyar jégtörő hajók jugoszláv területre irányítása a .étoldalú helyi összekötők javaslatára, a központi összekötők egyetértésével történik. A közösérdekű Duna-szakaszon 11 nagy teljesítményű (490-1470 kW) és 6 kis teljesítményű (210 kW) jégtörő hajó látja el a védekezési feladatokat. A hajók csoportokban tevékenykednek, általában a következő beosztással: Magyar területen a paksi, bajai és a mohácsi csoport, jugoszláv területen az apatini csoport és a vukovári csoport dolgozik. A jégtörő hajók alapfeladatai a következők: - jégzajlásnál a folyamatos jéglevonulás biztosítása, - jégtakaró kialakulásakor a jég torlódásmentes, sima be-r állásának biztosítása, - az álló jégmezőben folyosó nyitása és folyamatos fenntartása , - a meginduló tavaszi zajlásnál a jég egyenletes levonu-, lásának ..biztosítása. i - 169 -