A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. SZENTI JÁNOS: A jégtörési tevékenység tapasztalatai és értékelése a Duna magyar–jugoszláv határszakaszán

A jégborítottság észlelése földi megfigyeléssel és fotózással, indokolt esetben légi felderítéssel és fényképezéssel történik. ! A védekezés időszakában a központi és a helyi összekötők rendszeresen találkoznak a jéghelyzet értékelése, a jégtörési feladatok meghatározása céljából. A jégtörési tevékenység hatékonyabb irányítása szempontjából esetenként légi felderí tésre is sor kerül. A védekezés időszakában a helyi vízügyi szervek naponta rendszeresen kölcsönösen tájékoztatják egymást a jéghelyzetről, a vízállásokról és a végzett munkáról. A központi és a helyi vízügyi szervek telefon és telex kapcsolatcan állnak egymással. A jugoszláv területen tevékenykedő magyar jégtörő hajók ejymás közötti URH kapcsolatát a nemzetközileg rendsze resített és a vízügyi rádióállomások, továbbá a jugoszláv iszervek által a hajókra telepített jugoszláv URH adók bizto| sítják. A jégvédekezés befejezése után a magyar és a jugoszláv ihelyi vízügyi szervek közös séma szerint értékelik a védekezési tevékenységet. 2.3. A jeges árvizek megelőzésére irányuló tevékenység A jeges árvíz megelőzésére irányuló egyik legfontosabb te vékenység a folyószabályozása. A Duna szabályozása már a XVII. - XVIII. században megkezdődött, de a legfontosabb kez deti beavatkozásokat a XIX. század végén végrehajtott mederátvágások jelentették. A Dunaföldvár-déli országhatár közötti Duna-szakaszon 23 jelentősebb átmetszést hajtottak végre, ezzel az eredetileg 210 km-es folyószakasz 127 km-re rövidült. ' - 17o -