A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. SZENTI JÁNOS: A jégtörési tevékenység tapasztalatai és értékelése a Duna magyar–jugoszláv határszakaszán

pasztalata alapján jégmegállás szempontjából a morfológiailag és kanyarulati szempontból kedvezőtlen helyek a legveszélyesebbek. Ezek a következők: Magyar területen: - Solti kanyar és a dunaföldvári híd (1561-1558 fkm) - Hartai kanyar (1548-1546 fkm) - Zádori kanyar (1533-1531 fkm) - Siótorok környezete (1498-1497 fkm) - Koppányi kanyar és a bajai híd (1482-1480 fkm) - Sárosparti kanyar (1472-1470 fkm) - Sirinai kanyar (1439-1438 fkm) i Jugoszláv területen: - Tovarniki kanyar (1431-1427 fkm) - Apatini kanyar (1400-1398 fkm) - Sztaklári kanyar (1376-1373 fkm) - Dáljai kanyar (1356-1354 fkm) - Borovói kanyar (1343-1339 fkm) i j .':• . . i I 2.2. Jégvédekezés a Duna közösérdekfl szakaszán A Dunaföldvár-Vukovár közötti Duna-szakaszon a közös jégvédekezés a 3izottság által jóváhagyott védekezési szabályzat és a kidolgozott irányelvek alapján történik. A jéghelyzettel kapcsolatos hidrometeorológiai észlelések oeindítása és a figyelő szolgálat felállítása minden év november 15.-én kezdődik. Ez a szolgálat a jeges időszak végé| ig működik. 1A jégtörő hajók védekezésre történő felkészítését és hatósá-, jgi ellenőrzését minden év november 30.-ig végrehajtják. iA közös iégvédekezési tevékenységet a központi és a helyi__ - 168 -