A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. SZENTI JÁNOS: A jégtörési tevékenység tapasztalatai és értékelése a Duna magyar–jugoszláv határszakaszán

Hagyar-Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság évente ülésezik és a tennivalókat határozatokban rögzíti. Tevékenysége kiterjed a vízgazdálkodás valamennyi szakterületére. A Duna folyam közvetlen vízgyűjtőjével kapcsolatos feladatok ellátása a Dunai Albizottságra tartozik. Közismert a magyarországi jeges árvizek történetéből, hogy a Duna Budapest alatti szakaszán vannak a legkedvezőbb feltételek a jégtorlasz képződésre, a jeges árvíz kialakulására. A jugoszláv területen kialakuló esetleges jégmegállás magyar területre is visszahat. Ezért a kölcsönös érdekek alapján a két ország a Duna, Dunaföldvár-Vukovár (1560-1333 fkm) közötti 227 km-es szakaszát közös érdekűnek nyilvánította. Ezen a fólyószakaszon a magyar és jugoszláv vízügyi szervek összehangolt tervek alapján látják el a folyószabályozási, ármentesítés! és a védekezési feladatokat. A jégvédekezési tevékenységet mindkét részről évente kijelölt központi (Budapest, Belgrád, Zágráb, Újvidék) és a helyi (Baja, Zombor, Eszék) összekötők koordinálják. 2. A KÖZÖS JÉGVÉDEKEZÉSI TEVÉKENYSÉG 2.1. A Duna jégviszonyai A Dunaföldvár alatti Duna-szakaszon a korábbi évek tapasztalata alapján a jég legkorábban november közepén jelentkezik, de a zajlás leggyakrabban december 16.-25. között indul meg. A jeges időszak rendszerint február 10.-16. között befejeződik, de az utolsó jeget már március 26.-án is észlelték. Ezen a folyószakaszon a jégzajlás gyakorisága 95 %, az álló jég kialakulásának gyakorisága 60 %. Az elmúlt évek ta_ 167 -