A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DOMOKOS MIKLÓS–SASS JENŐ: A Duna-medence részvízgyűjtőinek és ország-területrészeinek sokévi átlagos vízmérlegei

P., Ej és Rj) értékeket a vízháztartás sokévi átla-os egyensúlyát - a 3.1 fejezetben emiitett elhanyagolásokkal - kifejező (1) képletbe helyettesitjük, akkor tökéletes egyensúly esetén egyenlőséget, ellenkező esetben viszont egyenlőtlenséget kapunk. Az (1) képlet két oldala közötti különbséget a vízmérleg záróhib

ájának nevezzük, amelynek - a képlet általában legpontosabban észlelt tagjára, tudniillik a P csapadékre vonatkoztatott - százalékos értéke pl. az i-edik részvizgyüjtőre: P. - (E.+R.) d. = — —— . 100, % (2) 1 P. i í d^, illetve d.. vizmérleg-záróhibának a (2) képlettel mérlegelési egységenként meghatározott értékei az I. tábláza

t (9) oszlopában, illetve a II. tábláza

t (11) oszlopában találhatók. A részvizgyüjtő

k vízmérlegei közül a legnagyobb abszolút értékű hibája (+9,31 %) a 45. számú vízgyűjtőnek van, amely a Szeret és Prut torkolat közötti Duna-szakasz közvetlen vízgyűjtője.A részvizgyüjtőkre kapott záróhibák számtani középértéke: d. = +1,75 % (3) í és a hibák abszolút értékeinek átlaga: = 2,98 % (4) Az ország-területrésze

k vízmérlegei vonatkozásában a II. tábláza

tból kitűnik, hogy a hibák abszolút értékei - Olaszország (d=-7,4 %) és Lengyelország (d=+6,5 %) Duna-medencébe eső rendkívül kis területhányadai kivételével, amelyeken a vizmérleg-elemek meghatározása az adott méretarányú térképen már eleve igen bizonytalan - valamennyi ország-területrészen a nagyon kedvező 5 %-os határérték alatt maradnak. A 12 ország-területrész d. viz3 mérleg-záróhibáinak egyszerű (súlyozás nélküli) számtani közepe: dj = 0,96 % (5) és a hibák abszolút értékeinek a számtani középértéke: = 3,07 % (6) A fenti hiba-középértékek - a vizrajzi és hidrometeorológiai - 158 -