A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK VÉDELME - DR. UJFALUDI LÁSZLÓ: A transzportjelenségek leírása az irreverzibilis termodinamika segítségével

képpen az energiatranszport sem forrásmentes, hiszen a kémiai reakciók sok esetben hőenergiát termelnek, vagy vonnak el /exoterm és endoterm reakciók/. A tömegmérle

g áramló folyadékban lejátszódó kémiai reakciók esetén a konvektiv diffúzió (8) egyenletének forrástaggal történő kibővitése utján irható le. A forrástag a w

r reakciósebesség és az mólszám szorzata; a j-edik komponens tömegmérlege: Az energiamérle

g a (10) egyenlet forrástaggal történő kibővítésével irható le a következőképpen /a j-edik komponens figyelembevételével/ : ahol Cj a j-edik komponens fajhője, Q^ a hőhatása /egy mól termékkomponens keletkezésének reakcióhője/. Az impulzusmérle

g a (11) egyenlettel vehető figyelembe olyan esetekben, amikor a hőhatás következtében számottevő impulzustranszport jöhet létre. Ekkor a hőmérsékletváltozás /ill. a reakció utáni hőmérséklet-eloszlás/ a (13) egyenlettel számitható. Ennek alapján az dinamikus viszkozitás hőfokfüggésének ismeretében (11) segitségével számitható az impulzustranszport . Megjegyezzük, hogy a HGK-folyamatok modellezésének jelenlegi gyakorlatában kizárólag a (12) egyenlet alapján számitható tömegtranszportot szokták figyelembevenni. A HGK—FOLYAMATOK MATEMATIKAI MODELLEZÉSÉNEK PROBLÉMÁI A HGK-rendszerek modellezésének legnagyobb problémája általában a rendszer jellemzőiről és a benne lejátszódó folyamatokról rendelkezésünkre álló információk hiányos volta. Matematikailag ez azt jelenti, hogy nem ismerjük megbízhatóan a probléma kezdeti- és határfeltételeit. A rendszer és a folyamatok összetett jellegéből adódóan azbnban akkor is felmerül a modellezés (12) CjS + di

v (^"^P ~ XgrüdT) = CjW

r Qj (13) - 7o710 -