A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK VÉDELME - DR. UJFALUDI LÁSZLÓ: A transzportjelenségek leírása az irreverzibilis termodinamika segítségével

során számos probléma, ha minden szükséges információ rendelkezésre áll, vagyis a rendszer jól meghatározott. A továbbiakban az ilyen jellegű problémák közül vizsgálunk meg néhányat. A problémák egy része onnan származik, hogy a rendszer paramétereinek nagyrésze nem állandó, hanem függvény. Lássunk erre néhány példát. Szivárgási tartományok a telitett zónákba

n /Kovács, 1972/. Az áramlási sebesség /ill. a Reynolds-szám/ növekedésével a telitett zóna vizmozgásának jellege több változáson megy keresztül. A Reynolds-szám növekedésével a mikroszivárgási-, a Darcy-, az átmeneti- és a turbulens tartomány követi egymást annak megfelelően, hogy domináns fékezőerővé az adhéziós-, a súrlódó-, a su'rlódó- és a tehetetlenségi-, majd a tehetetlenségi erő válik. Ezekben a tartományokban a mozgás kinematikai leírása is különböző annak megfelelően, hogy a nyomásesés és a sebesség kapcsolata is különböző. Az'előző fejezetben közölt összefüggések mindegyike a Darcy-tartományra érvényes. A talajvizmozgási problémák jelentős része ebben a tartományban játszódik le, de van olyan eset is, ahol egy HGK-rendszeren belül valamennyi tartomány előfordul. A telítetlen zóna paramétereinek függése a viztartalomtól /Kovács, 1972: Bear, 1972/.A telitett zónában egy adott helyen a szivárgási tényező állandó, a piezometrikus nyomás pedig kizárólag a határfeltételek függvénye. A telitetlen zónában mindkét paraméter a viztartalomtól is függ, mégpedig a különböző talajtípusoknál eltérő módon /

!• ábr

a/. A diszperziós tényező Peclet-szám függés

e /Fried-Combarnous, 1971: Bear, 1972/. A hidrodinamikai diszperzió jellemző paramétere, a (8) egyenletben szereplő D^ diszperziós tényező tenzor jellegű mennyiség. Általános esetben a D^ az áramlási tér minden pontjában egy 9 elemű mátrix-szal adható meg. Egyszerűbb esetekben, pl. párhuzamos áramlás esetén azonban már két adat elegendő a diszperziós tulajdonságok jellemzésére: ezek a longitudinális és a transzverzális diszperziós tényezők /D

L és D^/. A D

L az áramlás főirányában, a D

T az - 7o9 -