A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK VÉDELME - Dr. Székely Ferec főelőadása: SZENNYEZŐANYAGOK TERJEDÉSE ÉS ÁTALAKULÁSA FELSZÍN ALATTI VÍZEKBEN

alatt áll. Megjegyzem, hogy a végtelen sebességű anyagterjedésen alapuló diszperziós modellek alkalmazása a felszirii vizek minőségének előrejelzése területén is kritikával találkozik (Kontúr I. 1986). Végezetül meg kell emliteni, hogy a mechanikai diszperzió hatása főként a pontszerű vagy éles határvonallal (fronttal) határolt szennyeződések terjedésének (időben és térben) rövidtávú előrejelzésekor számottevő. Nagy kiterjedésű szennyezési foltok ill. nagy terjedési távolságok esetében a mechanikai diszperzió által okozott szóródás relativ hatása kicsi, gyakran elhanyagolható (Konikow L.F. - Person H.A. 1^86). 1.4. Konvektiv transzport Konvektiv vizáramlás és egyidejű anyagtranszport változó sűrűségű folyadékokban alakul ki. Hazai gyakorlatunkban leginkább a geotermikus rendszerekben van szükség a hőmérséklet és a nyomás függvényében változó sűrűség hatásának számitására, tengerparti országokban pedig a sósviz-édesviz határ előrejelzésénél kell hasonló feladatokat megoldani. Jelenleg alkalmazott hidraulikai és transzportmodel1jeink a hőmérsékletváltozás hatását általában csak a höfüggö hidraulikai paraméterekben (viszkozitás, vizsürüség), valamint a hölifttel korrigált nyomáseloszlás formájában veszik figyelembe. 2. Az oldatban tárolt szennyezőanyag mennyiségét befolyásoló reakciók Egy adott összetételű kémiai komponens vagy izotóp koncentrációját a fizikai, fiziko-kémiai, kémiai és biológiai folyamatok, reakciók módosíthatják. Egykomponensü reakciók esetében a koncentrációváltozás csak az adott, többkomponensű reakciók esetében pedig más anyagok töménységétől is függ. Többkomponensű vagy egymást kővető reakciókat kezelő transzportmodellek kidolgozására több külföldi példa ismeretes, a hazai alkalmazás területén a geokémiai reakciók oldaláról komoly segítséget jelenthet a VITUKI-ban jelenleg fejlesztés alatt álló hidrogeokémiai szakértői rendszer kidolgozása. A továbbiakban az egykomponensü reakciók körébe tartozó legegyszerűbb folyamatokról adok rövid áttekintést. 2.1. Elsőrendű irreverzibilis bomlás Elsőrendű bomlási reakciók esetében a koncentráció időbeni változásának sebessége magával a koncentrációval arányos. Legfontosabb reakciótípus a radioaktív bomlás, de néhány más folyamat is közelíthető ezzel a modellel. A külföldi és hazai transzportmodellek ezt a jól definiálható folyamatot nagy pontossággal ós hatékonyan irják le. Kevésbé elterjedt a nulladrendü bomlási reakciók felhasználása, amelyeknél a koncentráció időben állandó sebességgel változik (pl. a biológiai tápanyagfelhasználás egyes esetei). - 686 -