A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK VÉDELME - Dr. Székely Ferec főelőadása: SZENNYEZŐANYAGOK TERJEDÉSE ÉS ÁTALAKULÁSA FELSZÍN ALATTI VÍZEKBEN

2.2. Elsőrendű reverzibilis reakciók A reverzibilis reakciók túlnyomórészt fiziko-kémiai jellegűek és a vizben oldott valamint más fázisban tárolt kémiai tömegek fázisátmeneteivel és egyensúlyával kapcsolatosak. Legfontosabb tipusai a szorpció, ioncsere, oldódás-sókiválás, a vizsgálatot a kolloid méretű részecskékre is kiterjesztve ide sorolható még a szuffózió-kolmatáció folyamatpár is. A legegyszerűbb és leginkább ismert folyamat a szorpció (adszorbció - deszorbció). A nem egyensúlyi szorpció kinetikáját leiró különböző függvények a lineáris (Henry) vagy nemlineáris (pl. Langmuir) izotermák. A gyakorlatban előforduló kis advekciós sebességek mellet a szorpció kinetikája általában elhanyagolható és az ún. egyensúlyi vagy pillanatszerű szorpció modellje alkalmazható. Ez a feltétel viszont rendkivül leegyszerűsíti a számítás menetét, mivel csupán a szivárgó vizzel kitöltött pórusok alapján számított dinamikai porozitás értékét kell a szorpciós tényező értékével arányosan megnövelni (a szorpciós, vagy a fizikai tartalmat jobban tükrözö, megoszlási tényező a rétegben tárolt összes valamint a vizben oldott kémiai tömegek arányával egyenlő). Ebből következik, hogy a szorpció a szennyeződések terjedési sebességét csökkenti, a szorpció nélkül végzett számitások eredményei tehát a leghosszabb , terjedési távolságokat ill. a legrövidebb terjedési időket szolgáltatják. 3. Gyakorlati alkalmazások A szennyeződések terjedésének, átalakulásának megfigyelésére ós előrejelzésére irányuló gyakorlati munkák száma ma még nem nagy, de az ilyen irányú igény egyre növekszik (mérgező vagy radioaktív hulladéktárolók hatásának viszgálata, stb.). Elöször az emlékezetes váci vízszennyeződés okainak feltárása és felszámolása váltott ki széles visszhangot, majd a partiszürésü vízbázisok kutatási programja keretében végzett vizsgálatok szolgáltattak általánosabb érvényű vízminőségi tapasztalatokat. A legutóbbi időben központi támogatással országos felszínalatti vízminőség-észlelő hálósat létesült. A legérdekesebb és gyorsan hasznosítható eredményeket az egyes veszélyeztetett területeken végzett részletes vizsgálatok szolgáltatják, mivel itt mód van a számítási paraméterek, módszerek közvetlen ellenőrzésére és igy méretezési tapasztalatok szerzésére, örvendetes tény, hogy az MHT igen nagy aktivitást fejt ki ezen a területen, amit a Sajólád (Székely F. 1986, 1986a) és a Füzesabony környéki vízbázisok komplex, hidraulikai-vízminőségi vizsgálata is bizonyít. A Vándorgyűlésre benyújtott tanulmányok közül Szlabóczky P. és Tóth I. dolgozata foglalkozik az ipari hulladéktárolók és a környezet felszínalatti vizeinek kapcsolatával. A salgótarjáni Salakhegy több mint 100 éve fejti ki szennyező hatását a vizi környezetre. A mintegy 1 km- körzetben végzett helyszíni vizsgálatok kimutatták, hogy a nehézfém-tartalom még a mélyebb kutak vizében is megemelkedett. Szerzők másik kutatása a visontai külfejtés bányagödrébe - 687 -