A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK VÉDELME - Dr. Székely Ferec főelőadása: SZENNYEZŐANYAGOK TERJEDÉSE ÉS ÁTALAKULÁSA FELSZÍN ALATTI VÍZEKBEN

szerencsésnek tekinthető viszont az a körülmény, hogy az elméleti kutatások és gyakorlati vizsgálatok problémáit, eredményeit egyaránt bemutatják. Remélhető, hogy a két szerző, valamint e sorok Írójának megállapításai az olvasókat helyes nézeteikben megerősítik, más kérdésekben pedig hasznos vitákra ösztönzik. 1. A szennyeződések terjedését befolyásoló legfontosabb folyamatok A vizes oldat formájában megjelenő szennyezőanyag terjedését, transzportját befolyásoló fő folyamatokról és az. Cm. kereszteffektusokról jó áttekintést nyújt Ujfaludi L. tanulmánya, amely az irreverzibilis termodinamikai megközelítést mutatja be. Ezek a folyamatok, részben kiegészítve, az alábbiak szerint jellemezhetők. 1.1. Advekciós transzport Advekció alatt értjük az oldott szennyezőanyag terjedését a szivárgási áramvonalak vagy nyomvonalak mentén. Az ún. tényleger: átlagos sebesség a Darcy-féle szivárgási sebesség és a hatékony vagy dinamikai porozitás hányadosaként számitható. Vízgazdálkodási létesítmények (duzzasztógátak, drének, víztermelő kutak, stb) környezetében az advekciós sebesség viszonylag nagy és igy ez a mozgásforma a teljes eredő tömegtranszport egyik legfontosabb összetevője. 1.2. Diffúziós transzport Az ismert Fick törvénnyel jellemzett diffúzió a koncentrációkülönbségek hatására fellépő, a koncentrációk kiegyenlítődését, erdményező, tisztán kémiai témegtranszport. Nyugalomban vagy mozgásban levő vízben egyaránt kialakul, a transzport oka a molekulák önálló Brown-mozgása. Felszínalatti vízáramlások vizsgálatánál a diffúziós elmélet alkalmazásával kapcsolatban két problémára szeretném felhívni a figyelmet. A folyamat egyetlen diffúziós tényezővel történő jellemzése kétséges, mivel a sztochasztikus Brown-mozgás egy sztochasztikus járatrendszerben történik. Ezt a problémát az erősen heterogén (töréses, lencsés) szerkezetű tárolók esetére kidolgozott ún. kettős porozitású modellek csak makroszkópikus szinten oldják meg. A parabolikus tipusú parciális differenciálegyenlettel jellemezhető diffúziós elmélet nem korlátozza a koncentráció terjedésének sebességét. Hasonló problémák a nyomás és a hőmérséklet terjedését leiró, általánosan alkalmazott elméleteknél is felmerülnek, ezeknél azonban a transzportálódó extenziv mennyiségek (sűrűség, energia) hordozója maga a viz, zért a vizmolekulák közötti átadódás következtében a fenti mennyiségek a viz mozgásától függetlenül Í3 tudnak terjedni. A sűrűség- vagy nyomásváltozások terjedési sebessége egyébként i: - 634 -