A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK VÉDELME - A karsztvíz védelme - DR. NÉMEDI LÁSZLÓ: A bakteorológiai vizsgálat, mint a karsztvíz szennyeződésének érzékeny indikátora

A BAKTERIOLÓGIAI VIZSGÁLAT, IiIDIT A KARSZTVÍZ SZENNYEZŐDÉSÉHEK ÉRZÉKENY INDIKÁTORA DR.NÉÜEDI LÁSZLÓ Fővárosi KÖJÁL A szerző a budapesti ásványvizek és karsztvizek bakteriológiai minőségének változásait mutatja be az 1963 és 1986 között végzett vizsgálatok alapján.2135 ásványvíz minta és 183 barlangi csöpögő viz eredményei azt mutatják,hogy a vizsgálati időszak alatt negativ vagy pozitív szennyezettségi trendeket nem tapasztaltaké-,A bakteriológiailag kifogásolt objektumok -változó mértékben- de folyamatosan jelezték a felszinről történő kontaminációt.A vizsgálatok meglepő,de jól értelmezhető eredménye az volt,hogy a csatornázatlan területek szennyező hatását csak a bakteriológiai vizsgálat jelezteCclostridium-szám,coliformszám ós fekál streptococcus szám megemelkedett értékei).A kémiai vizsgálat határérték alatti tartományban kapcsolatot mutat a vizhozam,hőmérséklet és az utak sózása,változásaival. A felszin szennyező hatásának leginkább kitett ásványvíz-források:az összefüggő TöröklíIalom-Római, az időszakosan használt Gellért I.sz.forráscsoport,a Római strand kutjai és a Rácz(Hagy) forrás. A vizs^v gált barlangok közül a József-hegyi a legszennyezettebb. - 664 -