A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK VÉDELME - A karsztvíz védelme - DR. NÉMEDI LÁSZLÓ: A bakteorológiai vizsgálat, mint a karsztvíz szennyeződésének érzékeny indikátora

Budapest természeti adottságai között kitüntetett szerep jut a gyógyászati szempontból is jelentős ásványvizeknek.A főváros termális karsztforrásalt és kútjait hidrogeológiai szempontból 4 nyitott harántvető-rendszer tengelyében találhatjuk,melyek ÉNy-DK irányban követik a Budai-hegység nagyobb szerkezeti formáitt -Pünkösd-kut,Csillaghegyi strand kutjai,Római strand forrásai, -Margitsziget I-III-IV kutak,Béke-kut,Elektromos SE kutja,Széchenyi I-II kutak,Paskál-kut, -Lukács-Császár rendszer forrásai és kutjai,Margitsziget II(Magda)-kut, -Gellért,Rudas,Rácz fürdő forrásai és kutjai,Tétényi -u kórház és Csepeli strand kutjai, A budapesti karsztvizek fő vízadó kőzetei a triászkori dolomit és az eocén mészkő,melyek helyenként a felszínen is megjelennek,vagy változó vastagságú fiatalabb rétegekkel feaetttek.A kitermelt ásványvíz összetételét és méginkább vizhőmérsékletét a különböző mélységekből származó karsztvizek keveredése határozza meg.Közegészségügyileg azonban a leglényegesebb hatás a felszinnel való kapcsolat. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE 1. A Fővárosi KÖJÁL 1956 óta rendszeresen vizsgálja a budapesti ásványvizek bakteriológiai szennyezettségét.Ebben az anyagban az 1963 és 1986 között megvizsgált 2135 ásványviz minta és 183 barlangi csöpögő viz mintáinak eredményeit elemezzük,Nem érdektelen azonban,hogy ilyen típusú vizsgálatokat már 1941 óta végeznek a fővárosban.kezdetben Dabis László (Fővárosi Bakteriológiai Intézet) későbbiekben pedig Török Piroska(OKI illetve Fővárosi KöJÁL)irányitásával. - 665 -