A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME - Dr. Somlyódy László főelőadása: TAVAK ÉS TÁROZÓK VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁSA

eredményt mutatunk be, a részletek tekintetében pedig a VITUKI által irányitott kutatás összefoglaló jelentéseire hivatkozunk (Szilágyi és Somlyódy, 1986, 1987). •Valamely tározó esetében a vízminőséget befolyásoló legfontosabb hidrológiai - hidraulikai mennyiség a tartózkodási idb (és annak statisztikai eloszlása). A tervezésnél a leggyakrabban a feltöltődési idővel számolnak ( ez a Felső-tározóra 5,6 m /s átlagos Z ala vizhozam mellett 4.0 nap körüli), amely könynyen meghatározható, azonban valójában nem a tartózkodást jellemzi. Utóbbi becslése kis sebességű áramlások és nagy méretek esetében távolról sem könnyű feladat (a sebesség- és nyomjelzős mérések nehézségei miatt), ezért közvetlen információ ritkán áll rendelkezésre. ' A Kis-Balaton esetében olymódon jártunk el, hogy 1986 első három hónapjában napi megfigyeléseket végeztünk a tározóban, majd a be- és kilépő szelvények jellemzőiből különbözőt" időeltolások mellett számoltuk a térbeli korreláció R tényezőjét. A vizsgált időszakban konzervatívnak tekinthető nitrátra és vizhozamra nyert eredményeket az 5. ábra szemlélteti. Látható, hogy NOj-N esetében az R(^) görbe két maximummal rendelkezik, ami arra utal, hogy a kazettán keresztül a tápanyagok egy része lényegesen gyorsabban hagyja el a tározót, mint a másik áramlási útvonalon mozgók. Az észlelések során az átlagos vizhozam a tervezési értéknek mintegy négyszerese volt, igy a 3 és 7 nap körüli tartózkodási idők (a kazettára illetve a fő tározóra) reális értékeknek tekinthetők. Az ábrából következik, hogy a tartózkodási időt - legalábbis nagy vizek esetében - nyújtott statisztikai eloszlás jellemzi, amelyből az elfolyó vizminőség számottevő (megfigyelt) időbeli ingadozására száraithatunk. A vizhozam idősorok alapján a tartózkodási időre értelemszerűen nem lehet következtetni. A 6. ábra néhány vizminőségi jellemző átlagának alakulását és a szezonális változásokra utaló szórását szemlélteti a fő áramlási útvonal mentén. Az ortofoszfát koncentráció az 1 és 5 mintavételi helyek között harmadára csökken, majd kissé nő. - 341 -