A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)
A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME - Dr. Somlyódy László főelőadása: TAVAK ÉS TÁROZÓK VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁSA
pH szabályozza. A szervesanyag bakteriális lebontásakor a pH csökken és foszfor szabadul fel, amely a pórusvizbe jut. Intenziv elsődleges termelés esetében a változások jellege forditott és a foszfát az üledékben kötődik a frissen kivált biogén mészhez. A pH a karbonátok adszorpciós-deszorpciós egyensúlyát is befolyásolja, és ezért összességében fontos szerepe van a belső terhelés kialakulásában. A külső és belső terhelés között az elsődleges termelés jelent visszacsatolást és olyan folyamatot, amely az üledék felújulásához vezet. A fejezet végén megemlítjük, hogy a Balatonra kidolgozott ökológiai modellek (Somlyódy és van Straten, 1986) hiányosságait elsősorban az üledék és kék-alga kompartmentek leegyszerűsített volta jelentette. Gorzó, valamint Istvánovics és Herodek munkái mindkét tekintetben a továbbfejlesztés lehetőségeit jelentik. A KIS-BALATON FELSO-TAROZÖ VÍZMINŐSÉGE ÉS TÍPANÍAGVISSZATARTASA A Balaton vízminőségének javítása érdekében hozott intézkedések / * » 6 3/ közül a legfontosabb ezidáig kétségkívül a 21.10 m névleges térfogatú Kis-Balaton Felső-tározó megépítése és üzembehelyezése volt (utóbbira 1985 tavaszán került sor). A tározó helyszínrajzát a kazetta és a rendszer szabályozására szolgáló zsilipekkel (2T, 3T és 4T), a két fő átfolyási útvonallal és a NXUDUVIZIG 11 mintavételi helyek tartalmazó vízminőségi észlelöhálózatával együtt a 4. ábra szemlélteti. A Zala terhelés megfigyelése napi gyakoriságú, az 5, 8, 9, 10 és 11 pontokban hetente kétszer történik mérés, a további helyeken pedig kéthetenként illetve télen havonta. Ezeket a megfigyeléseket további vizsgálatok egészitik ki, amelyek célja az élőlénytársulások és azok időbeli változásának leirása, és a főbb tápelemek anyagforgalmának feltárása. A továbbiakban - a teljesség igénye nélkül - néhány fontosabb - 322o -